Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison: a befektetés kockázata az adófizetőké, siker esetén a haszon a Recirquel társulat vezetője, Vági Bence közelében landol.
Sok új látnivaló van a fővárosban, de az immerzív színház még hiányzik – mondta Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya Budapest turisztikai kínálatát elemezve a Mandinerben tavaly ősszel. Ne szégyellje magát a kedves olvasó, ha a világlátott Orbán Ráhellel ellentétben elképzelése sincs, mi hiányzott eddig Budapestről.
Az immerzív színház belemerülő, magával ragadó színházat jelent, pontosabban inkább show-t, ahol a néző szabadon bolyonghat a hatásos, filmes igényességű díszletek között, miközben párhuzamosan futó jelenetekbe botlik, amikbe néha őt magát is bevonják. Bár a több órán át tartó előadásnak van egy laza, általában közismert történetre épülő váza, az élményben leginkább a mozgás, a látvány és a gegek dominálnak, nem a nyelv, így az nem akadály egy turista számára – ezzel érvelt Orbán Ráhel is -, hogy a magyart mindössze 15 millióan beszélik.
Az illetékesek meghallhatták Orbán Ráhel szavát, mert az idei Oszakai Világkiállításra 20 milliárd forintért épült, Zoboki Gábor tervezte, szénaboglyát idéző Zengő Dóm is egy – a magyar népdalra épülő – immerzív színházat foglal magában. Ahol a cirkuszt újraértelmező Recirquel Társulatot vezető Vági Bence koncepciója alapján „a látogatók a magyar táj ihlette vizuális világon keresztül érkezhetnek meg egy univerzális, időtlen térbe”. A miniszterelnök lányának rajongása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ez a drága show Magyarországon is meghonosodjon, méghozzá állami támogatásból. Orbán Ráhel és Vági Bence ugyanis jól ismerik egymást, sőt mindketten azok közé tartoznak, akik részt vesznek „a magyar turisztika megreformálásában” – ezt nem más, mint maga Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója mondta. De mindez csupán az expozíció, a nagy üzlet most következik.
Novemberben nyílik, de már most lehet jegyeket vásárolni a szintén Vági Bence és a Recirquel által létrehozott Walk My World című produkcióra, amely a Millenáris legnagyobb, B-csarnokában zajlik majd a hét öt napján. „A világon egyedülálló attrakció” hatezer négyzetméteren, negyven különálló, tízezernél is több kellékkel berendezett térben valósul meg, a betérők „saját útjukat járva fedezhetik fel Trója és Karthágó hőseinek történetét”. A trójai csatamező, misztikus labirintus, katonai bunker, Karthágó nyüzsgő piactere, több méter magas, a művészekkel együttműködő robot, gigantikus trón, gépszörny, földről felemelkedő asztal és egyéb csodák várják majd a díszletvilágba belépő látogatókat.
A produkcióból a sajtó szerdán kap majd ízelítőt – a színes-szagos élmény helyett mi megpróbáltunk utánajárni, hogy milyen forrásokból valósul meg a Vergilius által megénekelt Dido és Aeneas artistákkal megelevenített története. Bár a címe arra biztat, hogy lépjünk be a világukba, úgy tűnik, annak nem örülnek, ha valaki a kulisszák mögé is be akar nézni.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
