Látványosan kimarad ezeknek a napoknak a diplomáciai nagyüzeméből Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Miközben a NATO- és uniós vezetők telefonjai égnek, ő egy horvát szigeten éppen a jövő évi választásokra készít győzelmi stratégiát. Pedig a tét nem kicsi: most kellene szilárd és következetes politikát kialakítani arra, hogyan lép fel egységesen a nyugati közösség Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben.
Igaz, ezúttal lehet előnye is annak, hogy Orbán az adriai partvonalra szorult. A nyugati közösség feje, Donald Trump amerikai elnök ugyanis az orosz–ukrán háború kapcsán teljesen kiszámíthatatlan módon viselkedik. Láthatóan imponál neki Putyin személye, ugyanakkor mindig rá kell döbbennie, hogy az oroszok az orránál fogva vezetik, ez pedig sérti a hiúságát. Az alapvető hozzáállása az, hogy olyan nemzetközi konfliktusba, amelyben szerinte Amerikának semmi érdeke nincs, nem kell sem erőt, sem pénzt beletenni. Ha pedig így ítéli meg az orosz–ukrán háborút, akkor az ukránok mellett kitartó európai szövetségesei nehéz helyzetbe kerülnek.

Trump bizonytalanságát jelzi, hogy miközben a múlt héten európai vezetőkkel tárgyalt, egyszer csak elvonult és felhívta Putyint, hogy tájékoztassa, hol tartanak. A Kreml ura persze Trump szája íze szerint válaszolt, mondván, hajlandó megfontolni a Zelenszkij ukrán elnökkel való közeli találkozót, ám ezt már aznap vissza is szívta.
Ilyen körülmények között nem volt meglepő, amikor a Bloomberg hírügynökség, majd a Handelsblatt német lap is azzal állt elő, hogy Trump nemcsak Putyint, hanem Orbánt is felhívta. Szijjártó Péter külügyminiszter ezt cáfolta, arról viszont nem szólt, hogy alacsonyabb szinten történt-e megkeresés. Márpedig mind a tanácskozáson jelen lévő európaiak, mind Zelenszkij elnök arra kérték Trumpot, hasson oda, hogy Orbán ne akadályozza az egységes európai fellépést, s különösen Ukrajna uniós csatlakozását. „Trump elnök megígérte, hogy a csapata dolgozni fog rajta” – mondta az ukrán elnök. S hozzátette, hogy az uniós csatlakozáshoz minden joguk megvan, „és itt Amerika támogatni fog minket. Ez is nagyon fontos. És amennyire én értem, a Fehér Házból a vonatkozó jelzéseket Budapestre fogják küldeni.”
A telefonhívás már csak azért is hihető volt, mert Trump Ukrajna ügyében láthatóan ad Orbán véleményére. Orbán pedig pontosan ismeri Trump averzióját Ukrajnával szemben, s ezt ki is használja. Trump ugyanis az 2020-as amerikai választások előtt szerette volna, ha az ukránok vizsgálatot indítanak kihívója, Joe Biden fia ellen ottani korrupciós ügyei miatt, amit ő fel tud használni a kampányban, ezt a kérését pedig nem teljesítették. 2019-es amerikai látogatásán Orbán csak megerősítette Trumpot az Ukrajna iránti ellenszenvében. Fiona Hill, Trump egyik akkori nemzetbiztonsági tanácsadója azt mesélte kollégáinak, hogy a magyar kormányfő meglehetősen negatív színben tüntette fel az ukránokat Trump előtt.
Orbán valószínűleg akkor is, és a Donald Trumppal folytatott későbbi találkozói során is képbe helyezte az elnököt. Legutóbb Trump épp a Putyinnal való találkozója előtt hivatkozott rá mint a témában jártas és a feleket ismerő „nagyon-nagyon okos” emberre, akit „néhányan szeretnek, néhányan nem szeretnek”. Megemlítette, hogy azt kérdezte Orbántól, „Ukrajna legyőzheti-e Oroszországot”, s erre a magyar miniszterelnök úgy nézett rá, hogy „micsoda hülye kérdés ez”.