Jön az európai hadiipar legfontosabb tőzsdei bevezetése

Megnyílt az út az összeurópai ambíciókat dédelgető KNDS előtt, nagy nehezen sikerült megállapodnia Németországnak, Franciaországnak és a családoknak. Az időzítés nem tökéletes, a szektor szereplőinek árfolyama éppen a stagnál, a Rheinmetallé pedig zuhan.

Egyéves huzavona után elhárult minden akadály a kontinens régóta várt tőzsdei bevezetése (IPO) elől, amelynek fontosságát nem kisebbíti, hogy aligha kíséri olyan őrület, mint a tengerentúlon a SpaceX részvénykibocsátását. A Magyar Honvédség által rendszeresített Leopard 2 harckocsikat is gyártó német–francia KNDS cég részvényei három héten belül mutatkoznak be a frankfurti és párizsi tőzsdén, a kibocsátási árfolyamon várhatóan 15–18 milliárd euróra rúg majd a vállalat értéke. A vállalkozás – a tavalyi statisztikák alapján a világ 37. és Európa 13. legnagyobb hadiipari vállalata – most kis késéssel próbálja meglovagolni a szektor iránti fokozott érdeklődést, amint összeurópai státuszra tör a maga területén.

A KNDS 2015-ben jött létre a családi kézben lévő német Krauss-Maffei Wegmann (KMW) és a francia állami Nexter Systems egyenlő arányú összeolvadásával. Az amszterdami központú cég már régóta készült a tőzsdére, de a bevezetés előtt rendezni kellett a tulajdoni viszonyokat. A KMW-ben részvényes családok már eladnák a maguk 50 százalékos részesedését a német államnak, amely be is vásárolná magát a Bundeswehr stratégiai beszállítójába, ám az arányokról sokáig nem sikerült megegyezni a berlini kormányon belül. A gazdasági tárca a teljes cég 30, a védelmi minisztérium a 40 százalékát vette volna át. Végül az utóbbi verzió valósul meg, amit még a berlini költségvetési bizottságnak és a szövetségi törvényhozásnak is jóvá kell hagynia. Fontos szempont, hogy a francia állam tulajdonrészének aránya megegyezzen a németével, amihez Párizsnak túl kell adnia 10 százaléknyi részesedésen, tehát a részvényei egyötödén.

Így várhatóan a teljes vállalat 20 százaléka forog majd a tőzsdén, ehhez a papírok 10-10 százalékát értékesítik a családok, illetve a francia kormány, a két állam pedig kezdetben 40-40 százalékban lesz tulajdonos. Utóbbi arányok néhány éven belül 30-30 százalékra szorulhatnak vissza a későbbi részvényeladások nyomán.

Miután a berlini döntés nagyon lassan született meg, a KNDS egy ponton azt is kilátásba helyezte, hogy az előzetes tranzakció nélkül mennek neki a tőzsdei bevezetésnek, ám a bújtatott zsarolás eredményes volt, hiszen a német államnak utána már lényegesen nehezebb lett volna összeszednie a kívánt tulajdonrészt.

Persze a német családok sem akarták átadni a teljes irányítást a franciáknak, hiszen a két különálló üzletágban jócskán különböző szervezeti kultúra uralkodik, és féltek, hogy több gyártási folyamatot kiszerveznének. Végül a németországi leányvállalatban aranyrészvényt kap Berlin, ami döntő befolyást garantál a személyzeti és stratégiai kérdésekben.

Készül a Griffon páncélozott jármű
AFP / JEFF PACHOUD
Hozzászólások