Egyre nő a kereslet világszinten az ipari robotok iránt. A rohamléptekben fejlődő technológia a legkülönbözőbb iparágakban nyújthat segítséget és válthat fel az emberekre veszélyes munkafolyamatokat.
A helyiek felének nincs munkája, aki pedig dolgozna, az sokszor korlátozásokkal találja szembe magát – a Gázai övezetben eddig is kemény volt az élet, és a helyzet vélhetően nem a közeljövőben fog megjavulni.
Az évek óta harmonikusan együttműködő, a könnyű- és komolyzene határmezsgyéjét át-átlépő költő-zeneszerző páros, Wolf Péter–Fábri Péter a 3. Liszt Ünnepen két, meglepetéssel kecsegtető ősbemutatóval rukkol ki.
Mohamed Deif tette a palesztin Hamászt veszélyes terrorcsoporttá. Mindig bujkál. Egyszer adott interjút, de maszkban. Politikai ambíciói nincsenek, de a terrorista szervezetnél állítólag mindig övé az utolsó szó. A Hamász szombaton indított Izrael elleni támadásában is kulcsszerepet játszik, ezt jelzi, hogy noha rendkívül ritkán szólal meg nyilvánosan, most megtette, gyújtó hangú szózatot intézett a palesztinokhoz, bejelentve az offenzíva indítását.
Most látszik, mi az ára annak, hogy az USA elfordul a térségtől, írja a Guardian az Izrael elleni támadást elemezve. A Bloomberg szerint a Hamász betett a próbálkozásnak, hogy közeledjen egymáshoz Szaúd-Arábia és Izrael. Az izraeli titkosszolgálat elképzelhetetlen botlást követett el, írja a Timesban Benjamin Netanjahu életrajzírója. A Der Standard szerint az ukrajnai háború újra megnyithatja az EU-bővítés kérdését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
"Kizökkenteni a racionális elmét a hétköznapi működésből", tanulni az ősöktől és visszatalálni a természethez – ezek a lapunk által meginterjúvolt, főállású sámánok célkitűzései. Magyarországon legfeljebb néhány tucatnyian lehetnek azok, akik állításuk szerint a "sámánság útját" követik. Cikksorozatunk, a Hétköznapi spiritualitás 2. részében bemutatjuk ennek a szubkultúrának néhány meghatározó szereplőjét.
Pitiánerség, rossz reakciók és súlyos traumák határozzák meg mai is a közéletünket, a mindennapjainkat – állítja Kepes András, akinek a 75 éves születésnapjára megjelenő új regénye, a Két macska voltam épp azt mutatja be egy család történetén keresztül, milyen tragikus, hogy rendszereken át hordozzuk mindezeket. Az immár íróvá és nyugdíjas egyetemi tanárrá vált egykori tévés szerint egy nemzet sorsa múlik azon, hogy fizikailag és szellemileg egészséges-e a társadalom, ezért is szólal fel olykor az oktatás és az egészségügy kormányzati ellehetetlenítése ellen.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Lackfi Jánosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: sikertornyok, vészfék, kiábrándultak, vadászidény, orvtámadás.
Folyamatos vétójával bénítja meg a bécsi székhelyű Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) Oroszország, nehogy az akadályozza az Ukrajna elleni háborújában.
Az Izrael elleni Hamász támadás és az arra adott izraeli válasz miatt csökkenni fog az Ukrajnának szállított amerikai fegyverek mennyisége és – legalábbis átmenetileg – visszaesik az orosz agresszió áldozatává vált országra irányuló nemzetközi figyelem szintje is. Ezek csak a rövid távú hatások, ám a háttérben más, Kijev számára ugyancsak veszélyes folyamatok is zajlanak. Elemzés.
Az első szabad választások első fordulója után az Alkotmánybíróság helyettes elnökeként nem kommentálhatta volt pártja, az MDF győzelmét, de otthon feleségének azért elmondta, mit érez. A HVG 1990 áprilisában készített portréinterjút Sólyom Lászlóval, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól. A Portré újraközlésével a vasárnap elhunyt Sólyom Lászlóra emlékezünk.
Alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága – hangsúlyozza Sólyom László, az előző köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egykori elnöke. A HVG-nek készült írásában leszögezi: az alkotmánybírósági kontroll teljességének megcsonkítása alapvető rendszerhiba az új alaptörvényben, a parlamenti szuverenitás mindenhatóságából kiindulva pedig a kétharmados többség az alkotmányt a politika korlátjából a szolgálójává tette. A húsz év alatt meggyökeresedett alkotmányos kultúra azonban túlélheti ezt a mai gyakorlatot - értékelte az akkor életbe lépett új alkotmányt, az Alaptörvényt a HVG 2012. január 4-én megjelent számában a most elhunyt Sólyom László, írását újraközöljük.
Nagyot csökkent a magyarországi nemzetiségek létszáma, cigánynak például már kevesebb, mint 210 ezren vallják magukat. Nem mindenhol estek a számok, a magukat ruszinnak vallók száma például megduplázódott, de jóval többen vannak a szlovének is 2011-hez képest.
A Tungsramnak már öt éve sem volt esélye a túlélésre, nem véletlen, hogy az amerikai GE jelképes összegért adott túl rajta. A veszteséget végül a magyar adófizetők állják.
Milyen következményekkel jár a Hamasz akciója? Szakítópróba előtt áll az EU Ukrajna megsegítése, illetve a menedékreform ügyében. Nyugtalanságot váltott ki Brüsszelben, hogy Robert Fico összeállhat az illiberális Orbán Viktorral. Mi lesz Lengyelországban és Koszovóban? A többi között erről írnak a nemzetközi lapok. Szemle a hvg360-on.
Ha jövőre Trump vagy valaki hozzá hasonló politikus nyer, és ha megosztott marad a NATO európai szárnya, akkor Kijev még nagyobb bajban van, mint ahogy azt a borúlátóak állítják.