Az alvás vizsgálata: mi történik az alváslaborban?
A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás elengedhetetlen a testi és lelki egészség megőrzéséhez, és ahhoz is, hogy kiegyensúlyozottan működj a hétköznapi életben. Számos kutatás bizonyítja, hogy a pihentető alvás hiánya komoly egészségi problémákhoz vezethet, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, az elhízást és a mentális zavarokat is. Na de mi a helyzet akkor, ha a pihenés csak nem akaródzik összejönni?
Az alvás a testi egészség szempontjából jelentős szerepet játszik, hiszen elősegíti a sejtek regenerációját és az immunrendszer megfelelő működését is. Ebből következik, hogy az alváshiány nemcsak a hangulatunkat küldi padlóra, de fokozhatja a gyulladásos folyamatokat a szervezetben, ami hosszú távon komoly betegségek kialakulásához vezethet.
Az elegendő és jó minőségű alvás másik legfontosabb előnye, hogy javítja a mentális egészséget. Ez annak köszönhető, hogy az agyunk alvás közben dolgozza fel az érzelmeket és rendszerezi a napközben történt eseményeket, segítve ezzel a stressz és a szorongás leküzdését.
A pihentető alvás tehát hozzájárul a hangulat stabilizálásához, de javulnak általa a szellemi teljesítményt igénylő agyi funkciók, mint a memória, a figyelem és a döntéshozatal is. Ebből következik tehát, hogy az alváshiány mindezeket hátrányosan befolyásolja, tehát erősen visszaveti a szellemi teljesítményt is.
Bár a stresszes időszakok önmagukban is megnehezíthetik a pihenést, előfordulhat, hogy egy már meglévő kórkép járul hozzá az álmatlansághoz. Lássuk, milyen alvással összefüggő betegségek keseríthetik meg az estéidet!
Éjszakai démonok
Az inszomniáról már bizonyára mindenki hallott, és a lakosság mintegy 10-30 százalékát érintette vagy fogja érinteni az élete során. Maga az inszomnia nem más, mint az álmatlanság. Lehet pusztán tünet is, amely mögött számos ok meghúzódhat, a stressztől és a szorongástól kezdve egészen egyes életmódbeli tényezőkig.
Akár depresszió is állhat a hátterében, hiszen míg ez az állapot egyeseknél fokozott aluszékonysággal jár együtt, másokat megfoszthat a pihenéstől – a lényeg, hogy a korábbi alvásminták megváltozásához vezet. Inszomniát okozhatnak olyan krónikus fájdalommal járó kórképek, mint a gyakori migrén és az artritisz, de a kialakulóban lévő idegrendszeri betegségek, így például a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór is.
A háttérben meghúzódhatnak banális, hétköznapi okok is, mint a túl hosszú képernyőidő, a koffein, a nikotin és egyéb stimuláló szerek használata, netán épp a lefekvési idő rendszertelensége. Utóbbi fontos tényező lehet a váltott műszakban dolgozók számára.
A jelenség diagnosztizálásában minden esetben segíthet az alváslabor, akkor pedig muszáj is élni vele, ha az álmatlanság krónikussá válik, és az életmódbeli változtatások nem hoznak javulást. Az inszomnia kivizsgálása során először részletes kórelőzményt vesznek fel az alvási szokásokról, de előzetesen akár alvásnaplót is érdemes vezetned, hogy feltárd az ismétlődő mintázatot.
A narkolepszia egy másik olyan állapot, amely alváslaboratóriumi vizsgálatokat igényel. Ez az idegrendszeri betegség hirtelen, rendszertelen elalváshoz vezet, akár a nappali órák során is. Általában a hipokretin (más néven orexin) nevű ingerület-átvivő anyag alacsony szintjéhez társul, amely az ébrenlét és a REM-alvás ciklusait szabályozza. A háttérben gyakran áll valamilyen autoimmun kórkép is, ezért a laborvizsgálat ez esetben elkerülhetetlen, és hogy megfelelően diagnosztizáljanak, a fellépő narkolepsziás epizódok megfigyelése is szükséges.
Talán még ijesztőbb jelenség az alvási apnoé, vagyis az az állapot, amelyben az alvó személy légzése többször is leáll és újraindul az éjszaka folyamán. Ennek tünetei közé tartozhat a hangos horkolás, a légzési szünetek, valamint a nappali fáradtság és álmosság is.
Sokszor nem is derül fény egyhamar az apnoé fennállására, ha az alvópartner nem hívja fel a figyelmet az intő jelekre. A kivizsgálás során a beteg éjszakai légzését és oxigénszintjét is megfigyelik az alváslaboratóriumban vagy az otthoni alvásvizsgálat segítségével, így megállapíthatják a légzési rendellenességek gyakoriságát és súlyosságát.
Ezen kívül léteznek még paraszomniák, vagyis az alvás ideje alatt rendszeresen fellépő rendellenességek, amelyek abnormális viselkedéssel, mozgással, érzékeléssel vagy érzelmekkel járhatnak együtt. Ilyen lehet például az alvajárás, a fogcsikorgatás, de a rendszeres rémálmok is.
Mindezek az alváslaboratóriumi környezetben vizsgálhatók legjobban, hiszen ezek a jelenségek többnyire csak alvás közben jelentkeznek, és az okok feltárásához speciális berendezések szükségesek. Az alváslaboratóriumi vizsgálatok tehát alapvető fontosságúak a komplex alvászavarok diagnosztizálásában és kezelésében.
Mi történik az alváslaborban?
Lássuk, milyen lépésekre számíthatsz egy alváslaborban végzett vizsgálat során! Az elején egy rövid interjút folytatnak veled az alvási szokásaidról és nehézségeidről. Elképzelhető, hogy a vizsgálat előtt néhány héten át alvási napló vezetésére kérnek, hogy belelássanak a szokásaidba.
Narkolepszia esetén több alváslatenciatesztet (MSLT) alkalmazhatnak, amelyekkel azt mérik, milyen gyorsan alszol el napközben. A legtöbb vizsgálat során azonban poliszomnográfiát végeznek, ami az éjszakai alvás közbeni élettani paramétereket rögzíti.
Maga a vizsgálat úgy zajlik, hogy közben egy kényelmes hálószobában aludhatsz, amely sokban hasonlít az otthoni környezetedhez. A különbség, hogy a tested egyes pontjaira elektródákat és érzékelőket helyeznek fel, amelyek rögzítik az agyi aktivitást (EEG), a szemmozgásokat (EOG), az izomtevékenységet (EMG), a szívritmust (EKG), a légzési mintázatokat és a vér oxigénszintjét.
Az éjszaka folyamán az összes rögzített adatot folyamatosan monitorozzák. Közben megfigyelik az alvási ciklusaidat, az esetleges alvászavarokat és az azokkal kapcsolatos fiziológiai változásokat. Az összegyűjtött adatokat végül egy szakember elemzi, majd a kezelőorvosod személyre szabott kezelési tervet dolgoz ki, amely magába foglalhat életmódbeli változtatásokat, gyógyszeres kezelést vagy terápiás beavatkozásokat is.
Mi az, amit otthon is megtehetsz a pihentető alvásért?
Szerencsére önállóan is rengeteg lépést tehetsz az alvásod minőségének javítása érdekében. Először is, fontos kialakítani egy állandó alvási rutint. Ha minden nap ugyanabban az időben kelsz és fekszel, az segít szabályozni a tested belső óráját.
Ezzel párhuzamosan érdemes optimalizálnod az alvási környezetedet is, a csendes, sötét és hűvös szoba ugyanis elősegíti a mély és nyugodt alvást. Érdemes olyan matracot és párnát választanod, ami megfelelő alátámasztást és kényelmet nyújt.
Az alvásminőséged még tovább javulhat, ha az esti órákban elengeded az elektronikus eszközök, így a telefon, a tablet és számítógépek használatát. Ezek az eszközök kék fényt bocsátanak ki, ami megzavarja az elalvásért felelős melatonin termelődését. Az elektronikus eszközök helyett próbálj relaxáló hatású tevékenységekre támaszkodni, mint például az olvasás, a meditáció vagy egy meleg fürdő!
Az alvásra kedvezően hat az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás is. Kerüld a nehéz, zsíros ételeket és a túlzott terheléssel járó edzést közvetlenül lefekvés előtt! A koffein és az alkohol fogyasztásának mérséklése szintén hozzájárulhat a jobb alváshoz. A koffeinról köztudott, hogy serkentő hatással van a szervezetre, ami megnehezíti az elalvást. Az alkohol, bár kezdetben álmosságot okozhat, később megzavarhatja az alvási ciklusodat és ronthatja az alvásod minőségét.
Ha azonban az alvásproblémáid tartósak, és hosszabb távon is befolyásolják az életminőséged, akkor mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. Az orvos vagy alvásszakértő segít a pontos diagnózis felállításában és a megfelelő kezelési módok kiválasztásában, amelyek hosszú távon is hozzájárulnak a testi és lelki jólléted megőrzéséhez.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Sedacur forte forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
