HVG BrandLab: Mi az emberiség legfontosabb találmánya?
Lukács Bence: Szerintem a kísérletezésen, adatgyűjtésen és tesztelhető hipotézisen alapuló tudományos módszertan feltalálása. Ennek köszönhetjük ugyanis az elektromosságtól a számítógépen át az AI-ig a legfontosabb vívmányokat, amelyek forradalmi változást hoztak és számos egyéb találmányt megalapoztak.
H.B.: Emlékszel, mikor hallottál először az AI-ról?
L.B.: Először gyerekként, sci-fi filmekben találkoztam a mai értelemben vett AI-jal, nagy nyelvi modellel, amely digitális agyként beszél, hall, lát, és komplex problémákat old meg. Akkor ezt egy nagyon távoli jövőnek gondoltam, egy olyan fantáziának, aminek a mi életünkben aligha lesz realitása. Később, a kétezres évek második felében pszichológia szakra jártam, ahol tanultunk az önálló tanulásra képes mesterséges neurális hálókról. Akkoriban ezek nagyon korlátozott modellek voltak, amik egy csak egy szűk, speciális feladatra fókuszáltak, például képesek voltak számjegyeket felismerni vagy sakkozni.
H.B.: Az egyetem után nagyvállalatoknál, illetve nagyvállalati ügyfelekkel dolgoztál. A 2010-es években mennyire volt jelen a cégek életében a mesterséges intelligencia?
L.B.: Nagyon másképp volt jelen, mint manapság, és egészen máshogy tekintettünk az AI-ra a ChatGPT megjelenése utáni időszakhoz képest. Használtunk például olyan modelleket, amelyek megjósolták, hogy egy adott felhasználónak több ezer filmből melyik húszat ajánljuk a főoldalon. A marketing területen pedig voltak algoritmusok, amelyek optimalizálták, hogy melyik hirdetést vagy e-mail verziót érdemes megjeleníteni egy adott felhasználónak. Ezek a megoldások nem tűntek el az agentic AI megjelenésével. Sőt, a legnagyobb értéket éppen az adja, hogy az újabb mesterséges intelligencia modellek ráépíthetőek a már használatban lévő szoftverekre. Képesek arra, hogy az alkalmazásokat és más egyszerűbb AI modelleket eszközként használják a feladatok megoldására: keressenek az interneten, adatokat vigyenek be egy rendszerbe, e-maileket és naptárakat kezeljenek. Ahhoz hasonlóan, ahogy egy emberi felhasználó is dolgozik digitális eszközökkel.
H.B.: Ilyen digitális termékeket terveztek a Supercharge-nál is, amelynek a történetét az egyik legnagyobb magyar IT sikersztoriként szokták emlegetni. Hogyan tudtatok rövid idő alatt betörni a nemzetközi piacra?
L.B.: Sok összetevője van ennek a sikernek. A vezetőség részéről a kezdetektől fogva az volt az elvárás, hogy a nemzetközi élvonalba tartozzunk, ez az ambíció pedig találkozott az itt dolgozók belülről fakadó lelkesedésével, magas szakértelmével és a céges kultúrával. Nagyon korán nyitottunk irodát Londonban és Amszterdamban is, így is a projektek döntő többsége már külföldről érkezik, sok megbízásunk pedig az ügyfelek ajánlásán keresztül jön be. Ezen felül sok energiát fektettünk előadásokba, cikkírásba, konferenciába, webinárokba, hogy a szakmai térben is jelen legyünk. Például egy digitális szokásformálásról szóló cikkünkről azt gondoltuk, nem fogják sokan elolvasni, de pár hónappal később erre hivatkozva keresett meg minket az egyik legnagyobb nyugat-európai fitneszcég, hogy segítsünk nekik megalkotni a digitális víziójukat, és tervezzük meg az alkalmazásukat.
H.B.: Az AI-ügynökök miben tudnak többet, mint a “hagyományos” nagy nyelvi modellek?
L.B.: Vegyünk egy hétköznapi példát. Korábban megkértük a ChatGPT-t, hogy segítsen megtervezni az utazásunkat. Készített óráról órára egy remek tervet, hogy hova menjünk, mikor, mit nézzünk meg. Utána viszont mégis nekünk kellett lefoglalnunk a szállást, a repülőjegyet, mert arra már nem volt képes. Az volt az ígéret, hogy az AI megcsinálja az unalmas munkát, nekünk pedig több időnk lesz gondolkodni. Ehelyett az AI elvégezte az izgalmas ötletelést, és ránk maradt az unalmas, repetitív része a munkának. Az agentic AI ígérete az, hogy ez megváltozik, kezet és lábat adunk a nagy nyelvi modellnek, amely így nemcsak beszélni, de cselekedni is tud, például kiválasztja a repülőjegyet és megveszi a múzeumi belépőt is, átvéve az aprólékos feladatokat.
H.B.: Ez a technológia hogyan tud hasznosulni az üzleti környezetben?
L.B.: Két nagyobb felhasználási területet látok. Az egyik, hogy olyan, alacsony bonyolultságú, de nagy mennyiségű, időigényes feladatok elvégzésére használjuk az AI-ügynököket, amelyeket jellemzően nem győznek és nem is szeretnek az emberek elvégezni. Egyszerű e-mailek, üzenetek megválaszolása, számlák beolvasása, illetve lekönyvelése, adatbevitel egyik rendszerből a másikba és számos egyéb, jellemzően adminisztratív feladat van, amit már most megbízhatóan el tud végezni, ráadásul sokkal gyorsabban. A munkavállalók így megszabadulnak ettől a tehertől, és értékesebb, stratégiai szempontból sokkal jelentősebb, magasabb hozzáadott értékű feladatra fókuszálhatnak. A másik irány, hogy az AI-t arra használjuk, hogy a munkavállalók keze alá dolgozzon, ellássa őket hasznos információkkal és lehetővé tegye, hogy eredményesebben végezhessék a munkájukat, és jobb döntéseket hozzanak. Ezek gyakran olyan kutatási feladatok, amiket eddig senki nem végzett kellő alapossággal, mert nem volt rá elég idő.
Például a sales csapatunk nemrég egy konferencián vett részt Las Vegasban. Az esemény előtt egy olyan AI Ügynököt használtak, ami egy részletes kutatást végzett a konferencián résztvevő sok száz vállalatról, és kielemezte, hogy mely cégekkel érdemes felvenni a kapcsolatot, kik nyitottak a szolgáltatásainkra, milyen személyre szabott üzenetekkel érdemes megszólítani őket, és milyen tényezők jelzik előre a sikeres együttműködést. Így a résztvevő kollégák célirányosan tudták a megfelelő partnereket megszólítani és új üzleteket hozni. Erre mondjuk, hogy az AI szuperképességeket ad.
H.B.: Pénzügyi szempontból ez nyilvánvalóan előnyös a cégeknek, de hogyan fogadják a munkavállalók az “új kollégát”?
L.B.: Amikor megyünk egy új céghez workshopot tartani, szoktunk kapni vicces megjegyzéseket, hogy “na itt vannak, akik kiváltanának minket”. Nyilván érződik egyfajta félelem, hogy az AI elveszi a munkát, ez érthető. Azonban nagyon erős attitűdváltást lehet látni, amikor elmagyarázzuk, hogy az AI-ügynökök szuperképességekkel ruházzák fel a munkavállalókat, miközben az unalmas feladatokat is elvégzik. Egy sales-es például, aki az alapján kap bérezést, hogy hány ügyfelet tud behozni, kap egy olyan AI-t, amellyel megduplázza a számait, hamar felismeri a változás pozitív oldalát. Azt fontos látni, hogy jelenleg nincs olyan AI-ügynök, ami egy munkakört teljes egészében ki tudna váltani, inkább részfeladatokban tudnak segíteni. Mi azt javasoljuk, hogy a cél ne is a munkaerő kiváltása legyen, hanem az, hogy a munkafolyamatok átalakításával az AI és az ember többet tudjon elérni együtt, mint külön-külön.
H.B.: A mindennapi munkád során mik azok a feladatok, amelyeket már az AI végez el helyetted?
L.B.: Dizájnnal, digitális termékek tervezésével foglalkozom, ezen a területen is óriási fejlődés történt az utóbbi időben. Korábban egy szoftvert a nulláról, kézzel terveztünk meg. Most vannak kódoló AI-eszközök, amiknek leírjuk részletesen, hogy milyen szoftvert szeretnék, és legenerálják pár lépésben azt, amit nemrég még lassan, akár napokig készítettünk. Ez persze nem a végeredmény, de 30-40 százalékig el tudunk jutni pár perc alatt, utána pedig már a részletek kidolgozására tudunk fókuszálni, amitől igazán jó, szerethető és egyedi lesz a szoftver. Az AI itt egy eszköz, a szakmai kontrollom megmarad, sőt több időt tudok fordítani a kísérletezésre és a részletekre, amitől igazán értékes megoldás születik. Ezáltal arra is van lehetőség, hogy egy üzleti meeting előtt létrehozzunk egy prototípust, az ügyfél rögtön kipróbálhatja, így sokkal gördülékenyebben halad az ötletelés is.
H.B.: Akad olyan feladat, amit semmiképpen nem delegálnál az AI-nak?
L.B.: Nem szervezném ki például az interjúztatást. Ma már léteznek olyan hangalapú AI-megoldások, amelyek egy Google Meet-en keresztül tökéletesen le tudnak vezetni egy felhasználói interjút vagy állásinterjút előre meghatározott célok és kérdések mentén. Így azonban nem tudnék úgy belekérdezni, hogy mélyen megértsem a másik embert, az információt pedig csak másodkézből ismerném meg, így rengeteg fontos benyomás elveszik. Csak akkor lehet jó döntést hozni, ha nem hagyjuk, hogy az AI helyettünk gondolkodjon.
H.B.: A mesterséges intelligenciával te nemcsak IT-szakemberként, de pszichológusként is foglalkozol. Szerinted milyen veszélyei lehetnek az emberek mentális egészségére az AI felelőtlen használatának?
L.B.: A tudományos eredmények és a saját élményeim alapján is azt látom, hogy ez egy nagyon aktuális probléma. A több negatív hatás közül a kognitív ellustulást emelném ki. Nemrég volt egy MIT-kutatás, amely kimutatta, hogy jelentős mértékben csökken az agyi aktivitás azoknál, akik a ChatGPT segítségével írnak esszét szemben azokkal, akik saját kútfőből vagy a Google használatával. Minél többet használunk egy agyi területet, annál jobban megerősödnek a neurális kapcsolatok, azaz egyre jobbak leszünk az adott tevékenységben. Ha azonban elhanyagolunk egy területet, akkor az visszafejlődik. Soha nem szabad kiszerveznünk a gondolkodást a mesterséges intelligenciának, ellenkező esetben romlani fog a kreativitásunk, a memóriánk és a problémamegoldó képességünk. Emellett látok egy klímaszorongáshoz hasonló AI-szorongást is sokaknál, ami egyfajta végletes gondolkodásból fakad a mesterséges intelligencia hatásaival kapcsolatban a társadalmunkra. A félelem, hogy elveszi a munkánkat, sokaknál okoz egzisztenciális szorongást is. Az AI fejlődésének gyorsaságát látva könnyű meghosszabbítani a trendvonalakat, és évtizedes távon valóban át fogja alakítani a jelenlegi munkaalapú társadalmunkat. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a veszélyek tudatosítása mellett alkossunk pozitív jövőképet is, és keressük azt, hogyan lehetünk ennek mindannyian nyertesei a munkaidő csökkentésétől kezdve a jobb egészségügyön keresztül az élvezetesebb és jelentőségteljesebb munkáig.
H.B.: Van más AI-terület, vagy egyéb projekt, ami foglalkoztat mostanában?
L.B.: Pszichológusként kifejezetten érdekel a digitális szokásformálás. Például az, hogyan lehet különféle okoseszközökkel pozitív célokra sarkallni az embereket, hogy többet mozogjanak, egészségesebben étkezzenek. Ez a szívügyem, szerencsére van is most ilyen projektünk a Supercharge-nál.
H.B.: A mesterséges intelligencia áthatja az életedet, napi szinten foglalkozol vele, gondolkodsz róla. Előfordul, hogy telítődsz, és otthon már csak azért sem kérdezed meg az AI-t, hogy milyen bor illik a marhaszegyhez?
L.B.: Hogyne, nagyon is! Annyi új hír, fejlesztés érkezik, hogy követni is nehéz, ez a rengeteg információ pedig mentálisan megterhelő tud lenni. Az AI megjelenésével bennem is megnőtt az igény arra, hogy olykor elengedjem a digitális világot és offline legyek. Persze felmerül bennem is, hogy megkérdezzem a Perplexity-t, akár arról, hogy milyen bor illik a marhaszegyhez. Ekkor azonban arra gondolok, hogy tényleg a legjobban passzoló borra van szükségem? Kicsit az AI működéséből is fakad az a kényszer, hogy mindig a legproduktívabb megoldást keressük, de ezáltal óhatatlanul elégedetlenek leszünk. Hiszen valószínűleg nincs is otthon olyan bor, amit javasol, vagy kiderül, létezik egy jobb marhaszegy recept is.
H.B.: Részt veszel a HVG és az Amazing AI szakmai AI rendezvényén. Mit vársz ettől az eseménytől?
L.B.: Az előadásoktól azt, hogy inspirálódjak, lássam, mások hol tartanak az AI-ról való gondolkodásban és kíváncsi vagyok arra is, milyen új megoldásokat hoznak. A saját workshopunkon pedig az a célunk, hogy leszedjük a hype okozta mázat erről a témáról, és bemutassuk, hogyan néz ki egy automatizációs folyamat a gyakorlatban. Konkrét példákon keresztül fogunk beszélni arról, milyen lehetőségek vannak ma az AI-ügynökökben, hogyan lehet építeni egyet, majd összekötni a saját rendszereinkkel. Szeretnénk megmutatni, hogy ma már bárki, akit érdekel ez a terület, képes felépíteni egy hasznos automatizációs folyamatot, akár programozói tudás nélkül is.
