HVG BrandLab: Mi az emberiség legfontosabb találmánya?
W. Szabó Péter: Szerintem az írás, mert annak köszönhetően tudjuk tárolni az emberiség minden tudását. Gyakorlatilag minden találmány visszavezethető az írásra, ami olyannyira fordulópontot jelentett a történelmünkben, hogy nem is nagyon tudjuk megmondani, mi volt előtte. Az írásbeliség a mai világban is formálja az emberiség gondolkodásmódját, kultúráját, és olyan technológiai vívmányoknak az alapját is jelenti, mint a gépi tanulás.
H. B.: Mikor hallottál először az AI-ról?
W. Sz. P.: Még a nyolcvanas években, gyerekként. Imádtam a tudományos fantasztikumokat, és ezeknek a filmeknek, könyveknek visszatérő eleme volt a mesterséges intelligencia. A középiskolában elkezdtem szakmaibb szemlélettel tekinteni erre a technológiára, az egyetem alatt pedig már programozóként dolgoztam. Akkoriban a játékokban lévő ellenséges, nem valódi játékos karaktereket hívtuk AI-nak. A gépi tanulás végigkísérte az életemet, csak közben folyamatosan változott a köznapi jelentése.
H. B.: Karriered kezdetén több nemzetközi technológiai vállalatnál is dolgoztál. Mikor kezdett begyűrűzni a mesterséges intelligencia ebbe az iparágba?
W. Sz. P.: A nagy nyelvi modellek esetében 2021 előtt nagyon kevés cég jutott a kísérletezésnél tovább, mert nem állt még rendelkezésre a megfelelő hardver. Ha a prediktív modelleket nézzük, akkor az elterjedés 2015-16-ra tehető. Ezekkel a megoldásokkal próbálták megjósolni sok iparágban az ingatlanárak, a részvények és számos más üzleti folyamat alakulását. Tisztán statisztikai, korábbi adatokra támaszkodó előrejelző rendszerek már előtte is működtek, de a sokkal komplexebb elemzésre és jóval pontosabb eredményre képes mély neurális hálók története csak tíz évvel ezelőtt kezdődött el.
H. B.: 2017-ben az addigi tapasztalataidat egy saját könyvben – User Experience Mapping – összegezted. Mik voltak a kötet legfontosabb következtetései?
W. Sz. P.: Akkoriban egy nagy részvénytársaságnál voltam felső vezető Angliában, és a UX-et, azaz a felhasználói élményt kutattam. Azt láttam, hogy ez a terület óriási változás előtt áll, és szerettem volna közérthetően, esettanulmányokon keresztül megmutatni a felhasználói élményt javító megoldásokat. Két évvel korábban, 2015-ben kezdtem el foglalkozni a gépi tanulással, a könyv kiadását követően pedig már csak arra koncentráltam. Ez jóval a ChatGPT megjelenése előtt volt, és sokan azt gondolták, hogy ez egy marginális, kevésbé fontos kutatási terület. Beállíthatnám az egész történetet úgy, hogy milyen előrelátó voltam. Az igazság azonban az, hogy egyszerűen érdekelt ez a téma, és sok lehetőséget láttam az AI-ban.
H. B.: Miért döntöttél úgy, hogy az első startupodat, az AceTechet nem külföldön, hanem Erdélyben alapítod meg?
W. Sz. P.: Elsősorban azért döntöttem így, mert haza akartam költözni Erdélybe. Úgy éreztem, hogy kötelességem tenni valamit a közösségért, és erre csak akkor van lehetőségem, ha ott vagyok velük. Tudtam, hogy jóval nehezebb lesz Marosvásárhelyen elindítani, de ezt hálás feladatnak fogtam fel, hiszen tehetséges erdélyi fiataloknak tudtam munkát adni. Velük olyan vagány projekteket hoztunk létre, amelyekkel nemzetközi szinten is meg tudtuk mutatni, mire képes az erdélyi magyarság. Azóta a marosvásárhelyi TEDx kurátoraként és önkormányzati képviselőként is igyekszem tenni a közösségemért.
H. B.: A második startupodat, a képgenerálással foglalkozó Tengr.ai-t szakmai körökben a legsikeresebb magyar AI-kezdeményezésként tartják számon. Hogyan sikerült rövid idő alatt komoly nemzetközi sikereket elérni?
W. Sz. P.: Ez elsősorban annak a szerencsének köszönhető, hogy tíz éve elmozdultam a prediktív mesterséges intelligencia kutatásának irányába. Ahogy idővel egyre jobb hardverek jelentek meg egyre elérhetőbb áron, jelentős előrelépések történtek az AI területén. A nagyközönség számára ez a ChatGPT 2022. novemberi nyilvános indulásakor vált láthatóvá, mi viszont már egy hónappal korábban rendeztünk egy kiállítást, amelyen AI által készített képeket mutattunk be. Ezt aztán megismételtük sok helyen, külföldön is, a modellünk publikus bemutatója így szerencsésen egybeesett az OpenAI rendkívül sikeres PR-kampányával.
H. B.: Szerinted mire lenne szükség ahhoz, hogy a magyar startupok láthatóbbak legyenek a nemzetközi innovációs térképen? Hogyan lehetne „több Tengr.ai”?
W. Sz. P.: Pont most gondolkodunk egy barátommal egy újabb startup indításán, amivel talán sikerülhet a Tengr.ai-hoz hasonló ívet bejárni. Amire alapvetően szükség lenne Magyarországon és a régióban, az a megfelelő tőke. Vannak jó befektetési alapok, de nagyságrendekkel kisebb összegekben gondolkodnak, mint Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban. Ez nemcsak jelentős versenyhátrányt jelent, de a legtöbb esetben azt is megakadályozza, hogy egyébként remek megoldásokkal kilépjen egy startup a globális piacra. Ha pedig egy külföldi befektető mégis megjelenik, akkor a startupot elviszi mondjuk Amerikába, és az onnantól kezdve már amerikai cég lesz, nem európai. Vannak egyébként uniós források, de a pályázatokat olyan lassan bírálják el, és annyira alacsony a siker esélye, hogy a legtöbb startup nem is próbálkozik.
H. B.: Vannak egyéb, publikus projektjeid?
W. Sz. P.: A jelenleg legérdekesebb kutatásom arra fókuszál, hogyan lehet az autonóm AI-ügynököket bizonyos feladatok elvégzésére használni. Ezen belül nagy lehetőséget látok az önkormányzati folyamatok automatizálásában. Például egy erdélyi magyar számára, aki nem boldogul a román jogi szaknyelvvel, kimondottan fontos lenne, hogy magyarul kommunikálhasson ügyintézés közben, ám erre sok településen nincs lehetőség. De nem csak a nyelvi akadályokra lehetne megoldás az AI. A digitalizáció hatására az önkormányzati ügyeket már online űrlapok kitöltésével kell intézni, miközben rendkívül magas Romániában – és egyébként Magyarországon is – a funkcionális analfabéták aránya, akiknek ez szinte megoldhatatlan kihívást jelent. Egy AI-ügynök nekik is tudna segíteni. Emellett azt is nagyon izgalmasnak tartom, hogyan lehetne a mesterséges intelligenciával személyre szabni a számítógépes játékokat.
H. B.: A mesterséges intelligencia jó ideje meghatározza a mindennapjaidat, ebben dolgozol, erről gondolkodsz reggeltől estig. Előfordul olyan, hogy telítődsz az AI-jal?
W. Sz. P.: Az első számítógépem 1989-ből van. Az informatika világában nőttem fel, és mindig is ezzel foglalkoztam. Körbevett az internet, és a rákapcsolt eszközök sokasága már jóval azelőtt is, hogy az AI megjelent volna. Szerencsére eddig nem éreztem azt, hogy telítődnék a digitális térrel, ami lehet, hogy annak köszönhető, hogy vannak offline hobbijaim is. Nagyon szeretek például társasjátékozni, ami nem igényel semmilyen digitális eszközt, csak emberi interakciót.
H. B.: Mit vársz a legfontosabb, jövőbeni áttörésként az AI-tól?
W. Sz. P.: Szerintem legkésőbb 2030-ra eljutunk oda, hogy a mesterséges intelligencia már teljesen autonóm módon, emberi beavatkozás nélkül lesz képes fejleszteni magát. Utána már olyan képességekre tehet szert, amit most még elképzelni sem tudunk. Az emberiség új aranykorát hozhatja el az AI, ha jól játsszuk ki a lapjainkat. Megszűnhetnek az éhínségek, a járványok, a háborúk. Ha azonban rossz emberek kezébe kerül, borzasztó pusztítást okozhat. 2022-ben létrehoztak egy olyan modellt, amelynek az volt a célja, hogy találjon az emberi szervezet számára a lehető legkevésbé káros, gyógyszerekhez is használható vegyületeket. Majd a kutatók megfordították a kísérletet, az AI pedig 6 óra alatt 40 ezer új vegyi fegyvert talált fel. Ez a történet jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia önmagában nem veszélyes, csak az ember tudja azzá tenni. Tőlünk függ, hogy az AI az emberiség aranykorát vagy végnapjait hozza el.
H. B.: Részt veszel a HVG és az Amazing AI szakmai AI-rendezvényén. Az előadásod címe „Az AI nem veszi el a munkát? De igen! Eljött az autonóm ügynökök kora”. Mi lesz a fő üzeneted?
W. Sz. P.: Az elmúlt pár évben rengeteg konferencián vettem részt, és mindenhol elhangzott az a közhellyé koptatott frázis, hogy „nem az AI veszi el a munkád, hanem az, aki tudja használni”. Szépen hangzik ez, csak sajnos nem igaz. Néhány év alatt eljutottunk oda, hogy bizonyos programozási feladatokat 100 százalékban képes megcsinálni az AI, és ez az arány a komplexebb munkafolyamatok esetében is 85-90 százalék. Nem véletlen, hogy óriási elbocsátási hullám zajlik a nagy techcégeknél. De más iparágakban is ezt látjuk, elég csak megnézni a kínai, úgynevezett sötét gyárakat, ahol nincs se ablak, se világítás, hiszen teljesen automatizálva van a létesítmény. Az autonóm ügynökök lassan az irodai munkák többségét is el tudják végezni, és dolgoznak éjjel-nappal, az év minden napján. Szembe kell néznünk a ránk váró drasztikus össztársadalmi változással, és minél hamarabb választ találni az ebből következő súlyos szociális problémákra.
A HVG és az Amazing AI közös AI Talks rendezvényének keretein belül a fellépő szakértőkkel az Amazing AI indított podcastsorozatot:
