Egy közgazdasági hüvelykujjszabály értelmében, ha gondban van az állami költségvetés, elszalad a hiánya, akkor a kormányok két dolgot tehetnek: megpróbálják a bevételeiket növelni és/vagy a kiadásaikat csökkenteni. Márpedig a bevételek növelésének egyik bevett módja a meglévő adók kulcsának emelése és/vagy új adónemek bevezetése.
Utóbbi fordult meg a brit kormány illetékeseinek a fejében is, nevezetesen, hogy vagyonadót vezetnének be. Csakhogy egy, a brit szupergazdagok között végzett felmérés szerint a megkérdezettek több mint a fele elhagyná az országot, amennyiben ezt meglépné a Starmer-kabinet – hívta fel a figyelmet Nagy Viktória, a Crystal Worldwide szakembere. Amennyiben ez megtörténne, úgy látható, hogy az intézkedés nagyon könnyen kontraproduktívvá válhat, hiszen a kormány szándékaival pont az ellenkező hatást érné el, egy nagyszámú külföldre távozás esetén akár még a mostaninál is kevesebb adóbevétele lehetne az államháztartásnak. Figyelmeztető, hogy a válaszadók 60 százaléka amúgy is úgy gondolja, hogy külföldön jobbb minőségű életet élhetne. Több mint 80 százalékuk pedig egy aranyvízum programon keresztül találna magának és családjának új hazát.
De mik is ezek az aranyvízum programok?
A konstrukció egyáltalán nem újkeletű, már a 80-as évek óta ismert nemzetközi szinten. Általában egy egyszeri, nagyobb összegű befektetésért cserébe könnyebben és gyorsabban megszerezhető, tartózkodásra vagy akár letelepedésre jogosító engedélyt kaphat a befektető. Ez az engedély kiterjeszthető a családtagokra is, így a befektetéssel nyugalmat és biztonságot vásárolhat a saját maga és a családtagjai számára.
Két fajtájuk létezik. Az egyik a Residency by Investment, a másik a Citizen by Investment programok. A kettő a jogokban és kötelezettségekben tér el egymástól. Az első keretében tartózkodási vagy letelepedési engedélyt lehet szerezni, míg a másodikban állampolgárságot is. Persze országonként eltérő e két konstrukció pontos tartalma, de az közös, hogy az állampolgársági program sokkal erősebb egy egyszerűbb tartózkodási vagy letepeledési engedélynél. Szavazni és bizonyos állami tisztségeket viselni csak állampolgárként lehet, míg rezidensként jóval korlátozottabb lehetőségeket kap az, aki ezt a befektetést eszközöli.
Európában sem egyedülálló ez a koncepció. Működik ilyen program az Európai Unión (EU) belül, például Magyarországon is, ahol az aranyvízum program középpontjában nem az állampolgárság áll, hanem a tartózkodási engedély. De ezen kívül még Máltán, Portugáliában, Görögországban, Cipruson, Olaszországban (itt az utóbbi időben különösen népszerűvé vált), míg Románia pedig most készül elindítani. Ezek az úgymond klasszikus aranyvízum programok, amelyek mind a tartózkodási vagy letepeledési engedély megszerzését teszik lehetővé – hangsúlyozza Nagy Viktória. Hivatalos állampolgársági program már nem működik az EU-n belül. Az utolsó fecske Málta volt, ám egy uniós döntés miatt nemrégiben kénytelenek voltak megszüntetni az egyébként nagy népszerűségnek örvendő programot.
Európától eltávolodva több magas reputációval rendelkező ország is üzemeltet hasonló programot, például: Szingapúr, Kanada, az Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emírségek és Új-Zéland. Az impozáns lista önmagában cáfolja azt a közvélekedést, hogy csak szegény, karibi típusú államok futtatnak ilyen programokat – persze ezeket is meg kell említeni, de ők inkább állampolgársági programokkal csábítják magukhoz a vagyonos befektetőket.
A tartózkodási vagy letepeledési engedély megszerzését lehetővé tevő programok előnye, hogy az állam által meghatározott minimumösszeg mellett általában még valamit teljesíteni kell: vagy meghatározott befektetési eszközökbe kell ezt a pénzt tenni, vagy ingatlanprojektekbe, esetleg cégekbe invesztálni. Vagy már meglévőkbe, vagy újakat kell létrehozni, bizonyos számú munkavállalót alkalmazva, hogy ily módon is erősítsék a helyi gazdaságot, ott elköltve a befektetett pénzt. Ezért cserébe juthatnak tartózkodási vagy letepeledési engedélyhez a befektetők kezdvezményesen, vagyis jellemzően rövidebb idő alatt, mint általános esetben, ilyen minimumösszegek elhelyezése nélkül.
Nem véletlen, hogy ezek nagyon népszerű programok, általában tehetősebbek és azok családjai szoktak élni velük. Fontos tisztázni, hogy ilyenkor nem a vagyon elrejtése a fő motivációjuk, hiszen minden esetben több szintű, szigorú ügyfélellenőrzésen esnek át, hanem például az, hogy könnyebben, vízum nélkül tudjanak beutazni egy külföldi országba, ahol egyébként akár gazdasági érdekeltségei vannak – mutatott rá a Crystal Worldwide szakembere.
Új-Zéland esete
A működő programok közül érdemes Új-Zélandét megvizsgálni. Az Active Investor Plus Visa program esetében a minimum befektetett összeg 3 évre 5 millió új-zélandi dollár (ez a jelenlegi árfolyamon nagyjából 3 millió amerikai dollár), ennyit kell magasabb kockázati kategóriába eső eszközökbe (például hatóság által jóváhagyott vállakozások, alapok) fektetni, vagy 5 évre 10 millió új-zélandi dollárt (körülbelül 6 millió dollárt) alacsonyabb kockázati kategóriába eső eszközökbe (például ingatlanba, kötvényekbe, részvényekbe). Előbbi esetben 21, utóbbinál 105 napot kell évente az országban tölteni ahhoz, hogy az engedély ne vesszen el.
A befektetéseket 6 hónapon belül kell végrehajtani, az előzetes jóváhagyás után. Az okmányt 4 évre adják ki, mely után a jelentkező letelepedési engedélyt is kérhet, melyet akkor is megtarthat, ha többet egy napot sem tölt az országban. 5 év állandó ottartózkodás után állampolgárság is kérhető. Az útlevéllel közel 190 országba lehet vízummentesen beutazni.
Mitől jobb Új-Zéland a többi prémium helyszínhez képest?
- A kérelmezőnek nem kötelező az angol nyelvtudását igazolnia – míg Kanadában a jelentkezés részeként nyelvvizsgával kell igazolni a francia/angol nyelvtudást;
- Amennyiben a jelentkező kiköltözik, és életvitelszerűen ott tartózkodik, állampolgárságot szerezhet – ezt az Egyesült Arab Emírségekben nem kapná meg még 10 év után sem;
- Engedik a kettős (vagy akár több) állampolgárság megtartását – szemben Szingapúrral, ahol a régiről előbb le kell mondani;
- Állampolgárság esetén is csak akkor adóztatnak, ha a jelentkező ott él, vagy az országhoz kötődik a jövedelem – az USA-ban ezzel szemben a teljes világi jövedelmet adóztatják;
- Nincs ajándékozási, ingatlan és vagyonadó, adórendszere évek óta stabilan a világ élvonalába tartozik, így adótervezési szempontból is kiemelt helyszín.
A program sikerét jól mutatja, hogy bár még csak idén tavasszal indult el, október végére már 400 felett volt a benyújtott kérelmek száma, ami közel 2 milliárd új-zélandi befektetést jelent az országnak – tájékoztatott Nagy Viktória, a Crystal Worldwide szakembere. Érdekesség, a jelentkezők közel fele amerikai állampolgár, a második helyen a kínaiak állnak.
További érdekes témák és részletek Crystal Worldwide Youtube-csatornáján:
