Beszélgetés helyett adatokkal kommunikálni? Nagyon közel van ez az idő

Bő harmincezer év. Ennyit kellett várnia az evolúció csúcsán trónoló emberiségnek arra, hogy megszülessen az első olyan eszköz, amellyel nagy távolságra, tökéletes biztonsággal és pontossággal lehetett villámgyorsan üzeneteket továbbítani. Morse 1837-ben bemutatott elektromos távírója előtt maximum imádkozni lehetett, hogy a levél valamikor odaérjen a címzetthez, vagy hogy a postagalamb ne találkozzon egy éhes héjával. Nem sokkal később, 1876-ban megszületett a telefon, 1910-ben a hang továbbítására is alkalmas rádió, 1973-ban pedig a két előbbi szerelmének gyümölcseként a mobiltelefon. Ezek mindegyike jelentősen kitágította a kommunikáció határait, ezáltal változtatva meg és gyorsítva fel a mindennapi életet.

A kilencvenes évek elején az internetre csatlakozó eszközök elterjedése erre is rátett egy lapáttal, hiszen sohasem volt még egyszerűbb a kép, hang, szöveg továbbítása.  Az pedig, hogy a különféle vezeték nélküli adatátviteli technológiák révén az internet hordozhatóvá vált, új fejezetet nyitott a kommunikáció és az emberiség történetében. Ma ott tartunk, hogy szó szerint napról-napra bukkannak fel új, kommunikációs célokat szolgáló, vagy arra is alkalmas eszközök, sokszor úgy, hogy jelenlétük számunkra fel sem tűnik.

Úgy kommunikálunk, hogy nem is tudjuk

Rengeteg olyan új IP alapú, tehát hálózatra kapcsolódó, úgynevezett okoseszköz és alkalmazás van a piacon, amelyek elsődleges funkciója nem feltétlenül a kommunikáció. Ám a használatukkal mégis kommunikálnak az emberek, az eszközök és appok megoszthatóvá teszik a pillanatokat a begyűjtött adatok alapján.

Amikor valaki felhúz egy okos futócipőt, vagy egy okosóra segítségével leméri, hogy mikor, mennyit futott, és ezt közzéteszi egy felhőalapú alkalmazáson keresztül, akkor gyakorlatilag nem csinál mást, mintha kiállna egy tér közepére, és elkiabálná ugyanezt. Azzal az "apró" különbséggel, hogy ezt az információt a világ bármely pontjára eljuttathatja egy pillanat alatt bárkinek, akit ez érdekel.

Ha valaki imádja a jácintokat, ma már megvan a lehetősége arra, hogy egy intelligens, internetre kapcsolódó cserépbe ültessen virágot. Olyan kaspóba, amely rendelkezik beépített szenzorokkal, és az így kapott nedvességgel, hőmérséklettel, talaj tápanyagtartalmával kapcsolatos információkat, és a növényről készített képeket képes eljuttatni egy mobil alkalmazás révén bárhova. Akár egy olyan embernek is, akit a cserép tulajdonosa nem is ismer személyesen, csak annyit tud róla, hogy ő is szereti a jácintokat. Tehát hagyományos értelemben vett kommunikációra nem kerül sor, hiszen csak adatokat osztanak meg egymással, de valójában azt tudatja a másik féllel, hogy hogyan, milyen körülmények között fejlődik a virága. A végeredmény olyan, mintha leültek volna beszélgetni, és megnézegették volna a virágot közösen, csak az oda vezető út teljesen más.

Ám ezek még csak nem is extrém példák voltak. Ma már megtehetjük, hogy vásárlás közben csak benézünk az okoshűtőnkbe, ami a tartalmával kapcsolatos információkat feltölti a világhálóra (mi meg onnan a telefonos appunkra). Egy alkalmazás segítségével megoszthatjuk az autónk navigációs rendszere által rögzített adatokat is, hogy megmutassuk, merre voltunk nyaralni. Az ilyen eszközök száma rohamosan növekszik, és egyre kevesebb az olyan termékcsoport, amelynél nem találkozunk intelligens, egymással kommunikáló masinákkal.

A másik trend: ugyanazt használjuk, amit megszoktunk, csak másképp

Az is megfigyelhető, hogy az emberek a már meglévő és bevált eszközeiket használják kommunikációra, de másként, mint korábban. 10-15 éve a mobilunkkal csak telefonáltunk, maximum SMS-t írtunk, a számítógépen pedig leveleztünk vagy chat szobákban beszélgettünk. Ma új csatornákat használunk, az új szolgáltatások megjelenésével pedig a mindennapi kommunikációnk már főként online zajlik.

Online olvasunk, online írunk, online produktumaink vannak: a tartalomgyártás minden korábbinál nagyobb szerephez jut a közösségi médiumok által, úgymint Facebook, Twitter, Tumblr vagy Pinterest. Ezek a blogfelületek mind azt a célt szolgálják, hogy a felhasználó megossza képeit, életeseményeit, érzéseit, politikai véleményét a külvilággal. Azaz kommunikáljon.

Eszközökhöz igazított appok, apphoz igazított eszközök

A felhasználók számára fontos, hogy a megszokott, bejáratott kommunikációs csatornáikat minél gyorsabban, minél több helyről elérjék, és minél hosszabb időt tölthessenek el rajta. Emiatt a szoftvereket és alkalmazásokat úgy alkotják és programozzák, hogy azok a legtöbb eszközön elérhetők legyenek.

Már nem csak a Facebook az, ami minden platformon elérhető (saját app-ja van és szinkronizálható okostelefonnal, tablettel, okosórával és még nyomtatóval is).  A vásárlólistát például Evernote-on keresztül az egész család szerkesztheti, bármikor, a világ bármely pontjáról, notebookkal, telefonnal, tablettel vagy akár okos órával is.

Amikor a virtuális- és kiterjesztett valóság szemüvegeket megtervezik, azt is figyelembe kell venni, hogy a potenciális felhasználók milyen jellegű applikációkat használnak. Az új termékeknek alkalmasnak kell lenniük ezen alkalmazások, így például a Snapchat, a Gmail vagy a Word futtatására, sőt, jobb esetben ezek evolúciójának szolgáltathatnak hátteret. Egyes vélemények szerint például a Facebookon a virtuális valóságban szabadon berendezhető, alakítható és körbejárható háromdimenziós "szobák", "kertek" lesznek az egyes, jelenleg internetes oldalként elérhető profilok, ahol találkozhatunk, beszélgethetünk és élményeket oszthatunk meg egymással.

A kiterjesztett vagy virtuális valóság megoldásokat már az utazási irodák vagy autógyártók is alkalmazzák, így bejárható egy szállodai szoba, múzeum, vagy körbesétálható akár egy új járgány is. Az ezekre mutató linkek megosztásával pedig bárki egyszerűen és látványosan mutathatja meg, hogy milyen menő helyen lakik, milyen kiállítást látott, vagy milyen járműre ruházott be.

Stabil háttér nélkül semmit sem ér az egész

A most is zajló kommunikációs forradalomnak a folyamatosan fejlődő hálózati rendszer – most a 4G, később majd az 5G – ad betonbiztos alapot. A széles sávú adatátvitel és az óriási lefedettség teremti meg a jövőben a lehetőséget arra, hogy az emberek közötti kapcsolat minden korábbinál gyorsabb, személyre szabottabb és sokoldalúbb lehessen.

Ennek köszönhetjük, hogy ha ott állunk a Telekom Volt Fesztivál nagyszínpada előtt, élőben tudjuk közvetíteni a kedvenc számunkat, vagy képeket tölthetünk fel az Instagramra, Pinterestre, We Heart It-re, Snapchat-re. Lájkolhatjuk a sztár oldalát, kommentelhetünk a Facebook falára, elmesélhetjük egy Tumblr posztban követőinknek, hogy milyen volt a koncert, miközben az okos karkötőnk folyamatosan tolja az információkat arról, hogy a másfél órás ugrálás alatt mennyi kalóriát égettünk és hogyan ugrott meg a pulzusunk, mikor megszólalt a kedvenc számunk.