Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Nem szabad alapból visszautasítani az örökséget, ha az adósságot tartalmaz. Hiszen nem kizárt, hogy ezzel olyan vagyonelemekre is nemet mondunk, amelyek később felértékelődhetnek. Ráadásul a hitelezőkkel sok esetben meg lehet egyezni.
Sokan nem gondolnak a jövőre, amikor szerződést kötnek, legyen szó egy családi ház bővítése miatt felvett hitelről, lakáskiadásról, vagy akár egy együttes tagjainak járó jogdíjról. Pedig a pontatlan megfogalmazáson igen sokat lehet bukni.
Egyre többen adják bérbe ingatlanjukat, úgy, hogy értelemszerűen nem ismerik a bérlő életvitelét. A meglepetések elkerülése végett érdemes előre rögzíteni, mit nem szabad tenni a lakásban.
Házasság helyett egyre többen élnek együtt papír nélkül, még azután is, hogy gyermekük született. Kevesen tudják viszont, ha szakítanak, akár tartásdíjat is követelhetnek a másiktól.
Tonnányi hivatalos papírt kell kitöltenie annak, aki külföldön vállal munkát vagy telepedik le, és elvált szülőként vagy a másik szülő nélkül magával viszi a gyermekét is. Új élete azonban gyorsan rémálommá válhat, ha a másik szülő beleegyező nyilatkozatát nem viszi magával.
Mindent megterveznek az esküvőre, erre a papírra mégis kevesen gondolnak. Pedig a házassági szerződés nemcsak az osztozkodást könnyíti meg, megvédhetjük vele párunkat a felhalmozott adósságunktól.
Résen kell lennie, ha olyan vállalkozásnak ad hitelt, ami másoknak is tartozik. Hiába tűnik ugyanis kívülről úgy, hogy a cégnek rengeteg megrendelése van, ha hirtelen bedobja a törülközőt, és a cégvezető haverjai széthordják a vagyonát.
Százezreket adunk kölcsön anélkül, hogy papírt írnánk róla, mondván, csak nem fordul elő, hogy nem adják vissza a pénzünket! Pedig ez gyakran megesik, amitől egy közjegyző előtt aláírt kölcsönszerződés vagy tartozáselismerő nyilatkozat megvédhet.
Sok per indul azért, mert a vitatkozó felek már a puszta tényekben sem tudnak megegyezni: a felső szomszéd nem ismeri el, hogy a beázást a fürdőszobájában eltört vízcső okozta, vagy az építtető tagadja, hogy rosszabb minőségű anyagokat épített be, mint amiről előzetesen megállapodott? Vannak ennél bonyolultabb nézeteltérések is, amelyek rendezését megkönnyítheti, ha az érintett a közjegyzőtől kéri a tények rögzítését, akár szakértő kirendelésével. Ezzel sokszor elkerülhető a pereskedés, de ha mégsem, akkor a bírósági eljárás meggyorsítható.
Akár heteken belül visszaszerezheti jogos jussát, ha közjegyzőhöz fordul. Ráadásul egy bírósági procedúrához képest nemcsak gyorsabban, de olcsóbban is. Megmutatjuk, hogy milyen esetekben kezdeményezzen fizetési meghagyásos eljárást adósával szemben.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.