Nem könnyű a YouTuberek élete. Kettejüket is arra hivatkozva lakoltatta ki az általuk bérelt ingatlanból a tulajdonos, hogy túl hangosak voltak, amikor felvették azokat a klipeket, amelyeket aztán feltettek a nyilvános videómegosztó webhelyre. Felix Arvid Ulf Kjellberg – művésznevén: PewDiePie – svéd videójáték-kommentátort a szomszédok nyomták fel a tulajdonosnál, mert a lakásból kiszűrődő hangokból arra következtettek, hogy a YouTube-csatornájának 2013-as nyári elindítása óta már mintegy 50 millió követővel rendelkező PewDiePie pornófilmet forgat. Hiába érvelt azzal, hogy erről szó sem volt, a szomszédok azt érthették félre, hogy ő a felvételek közben gyakran kiabál, hangosan affektál, és ezért egyetlen figyelmeztetés után máris megkapta a kilakoltatási felszólítást.

Justin Chandlernek (más néven: KOSDFF-nek) is azért akadtak gondjai, mert néhány másik YouTuberrel együtt „hazavitték” a munkájukat. Pechjükre ezt az Egyesült Államokban tették, ahol a törvények tiltják, hogy valaki az otthonában vállalkozást működtessen. Kérdés, vállalkozásnak tekinthető-e YouTube-videókat forgatni és feltölteni, hiszen ezt több millióan csinálják az USA-ban, igaz, többségük hobbiszinten, főállásukból hazatérve. Mindenesetre amikor egy apró vita miatt a szomszédjuk feljelentette Chandleréket a helyi hatóságnál, az azonnal kilakoltatta a csapatot. Méghozzá azon a jogcímen, hogy az a szoba, ahol a megosztani szándékolt videókat felvették, a technikai felszereltsége miatt stúdiónak számított, amit értelemszerűen csak egy vállalkozás működtethet. Márpedig Chandlerék nem rendelkeztek vállalkozói engedéllyel.

Annak érdekében, hogy se a tulajdonost, se a bérlőt ne érje meglepetés, érdemes már a bérbeadáskor, a bérlő beköltözése előtt a feleknek tisztázniuk, végez-e majd a bérlő az ingatlanban olyan tevékenységet, ami zavarhatja a szomszédokat, akikkel a tulajdonos emiatt érhető módon nem akar összeveszni. A tisztázás azonban még nem elég, mindent papírra is kell vetni, hiszen a lakásbérleti szerződés eleve csak írásban jöhet létre érvényesen, de egy esetleges vita esetén ez védi meg a feleket attól, hogy igazságtalanság érje őket. Írásbeli bérleti szerződés és megfelelő garanciák híján nemcsak a bérbeadó járhat rosszul, ha nem fizet vagy nem hajlandó kiköltözni a bérlője, de az albérlő is könnyen kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe.

A bérbeadók rémálmát, hogy nem költözik ki a bérlő – legyen szó YouTuber-ről, vagy egyéb „hangos” foglalkozást űzőről, esetleg diákról, nyugdíjasról, illetve gyerekes családról – a közjegyző előtt tett kiköltözési nyilatkozattal lehet kiküszöbölni. Ebben a bérlő arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérleményt visszaszolgáltatja. Így, ha a bérlők zajosnak bizonyulnak, és zavarják a többi lakót, a tulajdonos rendkívüli felmondással könnyen megszabadulhat tőlük. (A végrehajtással kapcsolatban azonban érdemes számolni azzal, hogy a hazai jogszabályok értelmében a téli kilakoltatási moratórium ideje, azaz december 1. és március 31. között senkit sem lehet kitenni abból az ingatlanból, amelyben lakik.) Ezt a kiköltözési nyilatkozatot pedig össze lehet vonni a bérleti díj fizetésére vállalt kötelezettséggel, így adott esetben ha a bérlő elmarad a bérleti díjjal, szintén pereskedés nélkül lehet vele szemben végrehajtást kezdeményezni.

A megfelelő biztosítékok és a későbbi pereskedés elkerülése miatt érdemes eleve közjegyzői okiratba foglaltatni akár a teljes bérleti szerződést, az alapján ugyanis per nélkül végrehajtás indítható, vagy kiköltöztethető a bérlő az ingatlanból, a jogszerű bérleti szerződés pedig a bérlőt is védi. A közjegyzői okiratnak az is az előnye, hogy az alapján a tulajdonos az esetleges elmaradásokat (bérleti és közüzemi díjakat) könnyen, pereskedés nélkül gyorsan behajthatja, valamint a lakástörvénynek mindenben megfelelő szerződés születik.

Közjegyzői okirat nélkül például az elmaradt bérleti díjat fizetési meghagyásos eljárásban követelhetjük vissza. Ez szintén gyors, de megvan az esélye, hogy az adós a jogos követelésünket vitatja – szakzsargonban: arra ellentmondást terjeszt elő –, amivel elhúzza és megdrágítja az eljárást.