Nyaralna vagy letelepedne külföldön? Ha gyerekkel megy, ezt a papírt is vigye magával

Óriási vihart kavart, amikor 2004 júliusában a török Tüysüz Mehmet a láthatásról nem vitte vissza kisfiát, Mehmet Karcsikát magyar édesanyjához. A gyermek jogellenes külföldre szöktetése miatt a magyar hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Három évbe telt, mire megtalálták és Budapestre szállították az akkor 10 éves Karcsikát, akit addigra már nemcsak a szegedi, hanem a török bíróság is az édesanyának ítélt. Ám volt még egy csavar a történetben: alig 10 hónappal Budapestre hozatalát követően Karcsika már az édesapjával tért vissza Törökországba, hogy ott folytassa tanulmányait. Ebből azonban nem lett újabb botrány, mivel apa és fia ezúttal már az édesanya beleegyezésével hagyta el az országot.

Gyakori eset, hogy az elvált szülők egyike úgy reagál a bíróság döntésére – melyben nem neki ítélik gyermeke felügyeleti jogát – hogy elviszi egy másik országba. Ez döntően két különböző állampolgárságú szülő esetén szokott előfordulni. A tudatosabbak általában olyan országokba cipelik magukkal gyermeküket, amelyek nem írták alá a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló hágai szerződést. Az egyezményt aláíró 97 állam – köztük Magyarország is – vállalta, hogy az országukba jogtalanul, másik szülő hozzájárulása vagy a hatóság engedélye nélkül utaztatott 16 éven aluli gyermeket mielőbb, a lehető leghamarabb segítenek hazajuttatni. Amikor a gyermek hazaér, kérelem esetén a gyermek elhelyezéséről, illetve – ha már erről született döntés – az elhelyezés megváltoztatásáról saját országának a bírósága dönthet.

Ám jó néhány állam, többek között Kína, India és Kuba nem írták alá a szerződést, így az oda csempészett és bújtatott gyermekek sorsa sokkal bizonytalanabb, az otthon maradt szülő állami segítségre pedig kevésbé számíthat.

Magyarországon nő a családon belüli gyermekrablások száma – derül ki az elmúlt évek statisztikáiból. Míg 2011-ben 31 kiskorú gyermeket vittek el a bíróság határozatával szembeszegülve, addig 2015-ben 41-et. Arról a rendőrségnek nincsen statisztikája, hány gyermek került jogellenesen külföldre, de a Missing Children Europe nevű, segélyvonalakat tömörítő szervezethez 2015-ben két esetben érkezett családon belül elrabolt és határon túlra vitt magyar gyermekkel kapcsolatos bejelentés. Összességében e szervezet 3536, az Európai Unión belül elveszett gyermekről tudott, csaknem kétszer annyiról, mint 2015-ben. Ami akkor is magas szám és veszélyes tendencia, ha a 2016-ban nyilvántartásban szereplők 73 százaléka egy hónapon belül megkerült.

Jogellenes cselekedet lehet, ha egy szülő kiskorú  gyermekét külföldre viszi a másik szülő engedélye nélkül és annak akarata ellenére, azon belül pedig bűncselekmény, ha az a szülő viszi el a gyermeket, akinél nincs elhelyezve. Ám e jogsértést nemcsak szánt szándékkal lehet elkövetni – ahogy azt tette Mehmet Karcsika édesapja –, hanem figyelmetlenségből is. Például amikor az egyik szülő a másik tudtával viszi külföldre közös gyermeküket, de erről nem születik hivatalos dokumentum: az úgynevezett beleegyező nyilatkozat.

Persze nem mindegy, hogy a külföldi tartózkodás meddig tart. Ha csak rövid ideig – jellemzően legfeljebb néhány hetes vagy napos nyaralás erejéig –, akkor a magyarországi hatályos jogszabályok szerint nincs szükség az itthon lévő szülő beleegyező nyilatkozatára.

Ez akkor kötelező, ha az apa vagy anya a gyermekkel huzamosabb időre, leginkább munkavállalás vagy letelepedés céljából távozna külföldre. A huzamosabb idő fogalmát a törvény nem konkretizálja, de egy év már mindenképpen annak számít. (Ha ugyanis egy év eltelt a gyermek külföldre vitele óta és a gyermek már beilleszkedett az új környezetébe, a hágai egyezmény alapján a gyermek visszaadását meg fogják tagadni.) Bizonyos esetekben rövidebb tartózkodás esetén is megkövetelik a hatóságok az itthon maradó szülő beleegyezését: így szoktak tenni például egy-másfél hónapos amerikai táboroztatások esetén.

Ha a gyermek letelepedés céljából távozik külföldre, akkor a másik szülőnek kifejezetten a külföldön történő letelepedéséhez kell hozzájárulnia. Az erre vonatkozó információ másik szülőtől való visszatartása, beleegyezésének hiánya a gyermek jogellenes elvitelének a megállapítását és visszavételének az elrendelését vonhatja maga után.

Hozzájárulás nélkül külföldre vinni a gyermeket ugyanis – akkor is, ha az adott szülőnél van elhelyezve – jogellenes cselekedetnek minősül. Hosszas pereskedés után akár el is vehetik a gyermeket attól, aki a másik szülő beleegyező nyilatkozata nélkül cipeli magával a gyermekét egy másik országba.