Gyorsan akar pontot tenni jogvitája végére? Per helyett van más megoldás!

Az NSZK-ba disszidált Sándor nem szerezhette meg az örökségét a nyolcvanas években meghalt szülei után, mert ezt az akkori szabályok nem engedték. A hagyaték a Magyarországon élő testvéréé lett. Megállapodtak, hogy ha Sándor egyszer hazatér, elfelezik az örökséget. A kilencvenes évekre azonban a viszonyuk annyira megromlott, hogy az öccse nem akarta Sándornak adni az odaígért részt. Nem volt mit tenni, mint a bírósághoz fordulni – gondolták mindketten. Ám jogvitájukból mégsem lett per, mivel egyik ismerősük tanácsára felkerestek egy közjegyzőt, aki előtt aztán sikerült egyezséget kötniük az évtizedek óta húzódó vitában.

"A legtöbb vita tulajdon- és birtokjoggal kapcsolatos ügyekben keletkezik" – tájékoztat dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző. Jó példa erre, ha valaki azt sérelmezi, hogy a szomszédja egy olyan termőföldön gazdálkodik, ami jogszerűen az övé. De a jogtalannak vélt építkezések – ráépítések, beépítések –, telekhatár-viták is sok esetben idéznek elő nézeteltérést. Előfordult olyan eset, amikor a szülők halála után az egyik gyermek beépítette a családi ház tetőterét, amivel a testvére nem értett egyet. Ugyanakkor nem csak építkezés vagy birtoklás, hanem egy magánkölcsön is sok vitának ágyazhat meg.

Nemcsak magánszemélyek, hanem cégek között is óhatatlanul keletkeznek konfliktusok. Rájuk ráadásul jobban jellemző, hogy hajlamosak egyből a bíróságra rohanni, miután sok vállalkozó nincs tisztában azzal, hogy az üzleti életben felmerülő konfliktusokat nem csak peres eljárással lehet megoldani.

Pedig az alternatív jogvitarendezési megoldások – így a peren kívüli egyezség – mentőöv lehet a vállalkozásoknak, hogy ne kelljen évekig, költségesen pereskedniük, olykor veszélybe sodorva ezzel a cég jövőjét. Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf szerint akár tizedannyiból meg lehet úszni egy peren kívüli egyezséget, mint ha peres útra terelnénk érdekérvényesítésünket. Például meg lehet spórolni az illetékeket – amelyek egy bírósági ítélet megfellebbezése, majd felülvizsgálata esetén összességében akár a pertárgyérték 24 százalékát is elérhetik. S ehhez jönnek még a bizonyítási eljárások díjai, jelesül szakértő kirendelése, nem is szólva arról, hogy a pert elveszítő félnek kell állnia még a jogi költségeket is. Mindezekkel szemben egy közjegyzői eljárás átlagos díja az ügyérték 1 százaléka körül mozog.

Egy perben mindig bizonytalan, hogy a bíróság végül kinek ad igazat

Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy per – pláne, ha az évekig elhúzódik – kockázatokat rejt magában. Nemcsak azért, mert bizonytalan, hogy a bíróság nekünk ad-e igazat, hanem azért is, mert félő, mire a döntés megszületik, a felperes már semmire sem megy azzal, hogy igaza lett, mivel időközben tönkrement a vállalkozása. Gyakran előfordul az is, hogy a per végére az alperes megy csődbe, így nem lesz miből végrehajtani a jogerős ítéletet.

Komoly pszichológiai következményekkel is járhat egy évekig tartó pereskedés: annak hatására megromolhat az akár éveken, évtizedeken át jól bevált üzleti kapcsolat, a vállalkozó kevesebb időt tud a vállalkozására fordítani. Ennek jóval kisebb az esélye, ha a felek peren kívül próbálnak mindkettőjük számára megnyugtató megoldást kapni, hiszen már ahhoz, hogy közjegyzőhöz fordulnak, egyetértés szükséges. Így azoknak, akikben megvan a megegyezési szándék, mindenképpen azt javasolja dr. Szécsényi-Nagy Kristóf, hogy próbálják meg elkerülni a peres utat.

Az eljárásnak értelemszerűen az a feltétele, hogy a felekben a békére való vágynak és a racionális érdekvédelemnek arányban kell lennie. Ha valaki mindenképpen le akarja győzni a másikat, elégtételt akar venni rajta, az az egyezséggel nem fog működni. Ha nincs szándék a megegyezésre, csak a per marad, a már taglalt következményekkel együtt.

A közjegyzők hatásköre olyan nemperes eljárásokra is kiterjed, amelyek a vállalkozóknak vitás helyzetekben kimondottan hasznosak lehetnek: ilyen a közjegyző előtti előzetes bizonyítás, az igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban, a fizetési meghagyásos eljárás vagy a közjegyző előtti egyezségi eljárás.

Egyezség erős garanciákkal – mintha a bíróság döntött volna

Utóbbi, egy viszonylag friss, 2018 óta létező eljárás, de egyre inkább kezd beépülni a köztudatba. Az egyezség minden olyan esetben hatékony lehet, amikor a felek szeretnék elkerülni a pereskedést, de megállapodásukról akarnak egy végrehajtható határozatot. Ilyen eset lehet például, ha az építési vállalkozó és az építtető között szavatossági vita merül fel. Az építtető dönthet úgy, hogy nem pereli be a vállalkozót, hanem egyezségi eljárás keretében rendezik a vitájukat: végrehajtható módon rögzítik, hogy a vállalkozónak milyen munkákat kell elvégeznie vagy mekkora összeget fizet. Vagy ha például egy adós nem tudja a teljes tartozását megfizetni, csak annak 80 százalékát, a hitelező számára garanciát jelent, hogy az egyezséget követően mégiscsak hozzájut a pénze jelentős részéhez, ráadásul gyorsan, egy végrehajtható egyezséggel.

A mediációnak is lehet fontos szerepe akár a közjegyzői eljárást megelőzően is. A mediáció során a két vitázó fél, egy képzett mediátor segítségével oldja fel konfliktusát és egyezik meg. Mediátort a Közvetítői névjegyzékből lehet választani. A mediáció eredményének azonban önmagban nincs kényszerítő ereje, ha az egyik fél nem tartja be, a másik fél nem tudja rajta számonkérni. Ezért, ha a mediáció sikeres, és a felek közös álláspontra jutnak, az eljárás közjegyző előtt is folytatódhat, és egyezséget köthetnek egymással. A két eljárás így tulajdonképpen kéz a kézben járhat egymással.

A járványhelyzetben számos olyan eset volt, amikor az egyezség jelentette a legjobb megoldást a vállalkozó problémájára. Például, amikor a megrendelő nem tudta kifizetni a leszállított terméket, amiből könnyen per lehetett volna, de mediáció segítségével létrejött egy megállapodás, amit egyezségbe foglaltak. Ezzel három hónap alatt jutottak olyan eredményre, mint egy peres eljárásban akár évek alatt, ráadásul sokkal költséghatékonyabban.