Partner
Partner

Ma már nem meglepő, sőt inkább elvárás, hogy ha online rendelünk valamit, az pár napon belül el is érjen hozzánk. De belegondolt már, hogy mi minden történik a megrendelem gomb megnyomásától egészen addig, míg a terméket a kezébe veheti?

Alig tudunk olyan iparágat, szakterületet mondani, ahol ne lenne döntő jelentőségű a logisztika. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy az egyik legfontosabb és leggyorsabban fejlődő iparággá vált, hiszen a felgyorsult világban mind az emberek, mind a cégek egyre türelmetlenebbek. Mindent azonnal – ez a jelszó. Ezt a gyorsaságot viszont már csak részben tudják emberek kiszolgálni. Bele sem gondolunk, hogyan lehetséges egyáltalán, hogy egy Kínából rendelt termék megérkezik néhány napon belül. (A legtöbb esetben ugyanis pár nap alatt átlépi az országhatárt, csak még csücsül kicsit a vámon, így lesznek a napokból sokszor hetek.)

A rendelésre kattintással egy tökéletesen működő gépezetet hozunk működésbe. Tulajdonképpen izgalmas, hogy egy ártalmatlan kis gombnyomással mennyi robotot és rendszert mozgatunk. Rakodórobotok, önjáró targoncák és persze az őket irányító agy, a szoftver összhangban kezd dolgozni, mindezt persze a nap 24 órájában bármikor.

Túlfejlett intralogisztika

Részben a munkaerő, részben a már említett türelem hiánya vezetett oda, hogy a logisztika lassan lehagyja a világot. A legdinamikusabban a logisztikán belül is az úgynevezett intralogisztika fejlődik, ami tulajdonképpen azokat a folyamatokat tarkarja, amik még a raktáron, üzemen belül történnek. Ez pedig ma már annyira gyors, hogy a többi terület nem is tud lépést tartani vele.

Amikor egy Black Friday napján például percenként több százezres megrendelés fut be egy kereskedőhöz, a legritkább esetben fagy csak le az online felület, és nem is a raktár az, ami feladja a harcot. Persze az intralogisztika tökéletes és gyors működése magától értetődő: hiszen ez egy zárt rendszer, ahol az épületek már a tervezésüknél, fejlesztésüknél úgy kerültek kialakításra, hogy az automatizmusok gördülékenyen működjenek bennük. Egy ilyen tervezett rendszerhez képest nem csoda, hogy például egy önjáró autókkal szaladgáló futárszolgálatnál sokkal több a változó ás a hibalehetőség (bár itt is komoly előrelépések vannak már a fejlesztésben.) A jövő új kihívása lesz tehát, hogy a „túlfejlett” intralogisztikát hogyan tudja lekövetni a rendszer többi tagja.

Ez történik rendelése után

A kattintás után először egy központi szoftver kezd dolgozni. Pillanatok alatt megtalálja az ügyfélhez legközelebbi raktárt, ahol a kívánt termék készleten van, és annak továbbítja a rendelést. Mivel a rendelkezésre álló rengeteg ügyfél- és megrendelésadatot folyamatosan elemzik a szoftver algoritmusai, szinte pontosan meg tudják becsülni, milyen termékből, mennyi és mikor kell majd, így a legritkább esetben lép fel hiány és ebből adódó késés.

A legnépszerűbb termékeket a raktáron belül is könnyen elérhetővé teszik, hogy szinte teljesen ki tudják zárni a humán erőt. Kicsit bonyolítja a rendszert, ha több terméket rendelünk egyszerre, de a párosítások itt is elég pontosan megjósolhatók, így valószínűleg ugyanabban a raktárban lesz a két termék. A csomagolás egyelőre csak részben automatizált, itt kézierő is dolgozik, de minden kelléket (fólia, ragasztószalag, törést gátló anyagokat) sok helyen már gépi asszisztensek adnak a munkás kezébe. Az összekészített, egy helyre induló nagyobb egységeket (egy megpakolt polcot képzeljünk el) egy óriás robotporszívóhoz hasonló eszköz viszi a végső átvizsgálásra, ahol a vonalkód, a megrendelés helye és a súly ellenőrzése történik. A kipakolást a polcról már szintén egy robotkar végzi. Az utolsó mozzanat a bepakolás a kocsiba, vagy egy nagyobb egységbe, például konténerbe.

A logisztika precíz tánca 

Persze a fent említett automatizmusok csak akkor tudnak jól működni, ha egy olyan környezetet építenek köréjük, amelyben kényelmesen tudnak dolgozni. A logisztika precíz tánca már a raktárak folyosóinak tervezésénél, a polcok, állványok kiválasztásánál, elrendezésénél, és a szenzorok padlóba építésénél elkezdődik, aminek köszönhetően a ma dolgozó robotok és targoncák centiméteres pontossággal dolgoznak.

Egyelőre még nem tanulnak, mert nincs olyan mesterséges intelligencia, amely felismeri, ha máshová került egy polcsor. Ugyanakkor nem rombolnának már ma sem, ha például valami az útjukba akad, hiszen automatikusan megállnak, de ez biztosan fennakadást okozna még működésükben. Ezért fontos, hogy minden a helyén legyen, már a tervezőasztalon is.

Robotok raktáron kívül és belül

Sarah Connor, a Terminátor mozifilmek hősnője biztosan megrémülne, ha látná az egyre intelligensebbé váló, néhány esetben pedig már egészen emberi formát öltő robotokat, amelyek raktáron belül és kívül is segítenek bennünket a logisztikai folyamatok megoldásában. Az elsősorban raktári áruszállításra, pakolásra, illetve karbantartási munkák elvégzésére kifejlesztett ARMAR-6-os 50 ezer különböző típusú, formájú és méretű csomagot tud kezelni. Az Ocado fejlesztése tulajdonképpen egy csuklós robotkar, mely tapadókorongokkal és háromdimenziós látórendszerrel működik. A lényege, hogy az optika megtalálja az ideális fogási pontot, a kar pedig a tapadókorongokkal megfogja és áthelyezi a darabot.

Részsikerek már vannak a futárszolgálatoknál is. A Starship Technologies négy keréken guruló robotokkal oldja meg a házhozszállítást: egyetemi kampuszokon, de akár a szilikon völgyben is találkozhatunk ezekkel a robotokkal.  Angliában és Svájcban már kisbuszokkal szállítják őket a külvárosokba, ahol 3-5 kilométeres hatótávban önállóan közlekednek.

Így kezelhetsz 97 millió árut évente

Szinte el sem tudjuk képzelni, milyen lehet egy 19 focipályának megfelelő, 138 ezer négyzetméteres raktár. Pedig a Dortmund mellett található Werne raktára ilyen, benne hetente 1,8 millió árut rakodnak, ez éves szinte majd 100 millió. Mivel szinte beláthatatlanul nagy a terület (a dolgozók már abban elfáradnának, hogy egyik pontból a másikba érjenek), a Werne logisztikus csapata olyan lehetőséget keresett, mellyel a készre komissiózott raklap szállítási folyamatát a közel 500 méter távolságra található csomagolási munkahelyig automatizálhatja és a dolgozók idejét hatékonyabban kihasználhatja.

Végül az online szolgáltató a Jungheinrich öt automata, vezető nélküli gyalogkíséretű targoncája mellett döntött. Az ERC 215a típusú gépek a következőkkel győzték meg a szolgáltatót: vegyes üzemben kézi kiszolgálású gépekkel vagy akár kézi munkaerővel is használhatók, valamint a raktárszerkezet megváltoztatásának lehetősége is adott.

Az első három hónapban az automata vezető nélküli targoncák összesen 2500 kilométert, 7364 útvonalat tettek meg. Ebből két hónap már élesben működött, ugyanis egyetlen hónap tesztfázis alatt sikerült „betanítani” az új munkaerőket, finomhangolni a rendszert. A Werne raktár azóta is hibátlanul működik és a befektetés valóban visszahozta az árát alig egy év alatt.

 

Az oldalon elhelyezett tartalom a Jungheinrich Hungaria Kft. megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.

Partner

10 tény, amit nem tudott a lítiumról

Talán nem túlzás, hogy az elektromos autózás korában, akkor, amikor el sem tudjuk képzelni az életünket kütyük nélkül, a világ legfontosabb fémjévé lépett elő a lítium, amelyből a felsoroltak akkumulátora készül. Jelenünk egyik legértékesebb anyaga körül rengeteg érdekes, sokszor megdöbbentő tény, tévhit és legenda kering. Ezekből válogattuk ki a legérdekesebbeket.