Mit tudnak a legdrágább gumik?

© Continental

Az évi 2,5 millió darabos hazai gumipiac nagyjából tíz százaléka tartozik a prémium kategóriába. Pontos kimutatások nincsenek, a forgalmazók csak a saját adataikat ismerik pontosan, és sokszor még cégenként is másként értelmezik a prémium kategóriát, persze a saját termékkínálatuktól függően.

A hazai gumipiac helyzetét jelentősen befolyásolja az időjárás. A magyar vevők ugyanis a tél eleji kampányok ellenére is csak akkor cserélik le a nyári gumikat, ha már leesett a hó, akkor viszont pánikszerűen megrohamozzák a műhelyeket. Az elmúlt évek gyenge telei miatt pedig egyre többen vélik úgy, hogy felesleges az egy-két hetes igazi tél miatt téli abroncsot vásárolni. Pedig a gyártók rendre arra figyelmeztetnek, hogy plusz hét fok alatt a gumik összetétele miatt már nem olyan biztonságos a nyári gumi, a négyévszakos változat pedig csak félmegoldás: télen csúszik, nyáron csúszik.

A hazai porondon a Michelin, a Goodyear, a Dunlop, a Pirelli, a Bridgestone és a Continental a legjelentősebb tagjai az elitklubnak. Jellemző a piacra, hogy egy-egy gyártó különböző márkaneveket hoz létre kategóriánként: a Forma-1-ben egyeduralkodó Bridgestone-csoportnál a Bridgestone nevet a prémiumtermék, a Firestone-t a középkategóriás, a Daytont pedig a belépő, gazdaságos termékek kapták. Vannak feltörekvő márkák is, ilyen a Dunaújváros közelében gyárat működtető koreai Hankook is, amelyet sokáig középkategóriás márkának tartottak, de újabban prémium gumikat is előállít. A Kia és a Hyundai autói mellett már Audikra is kerülnek gyárilag Hankook abroncsok.

© Continental

A vezetés kényelme, az autó gyorsasága és csendes futása mellett újabban a környezetvédelem és a biztonság adnak komoly feladatot a gyártóknak. Vezérelv a biztonság és a kényelem, ezért kap egyre több prémiumautó defekttűrő abroncsot, ami amellett, hogy sérült kerékkel is lehetővé teszi a továbbhaladást, megkíméli a vezetőt attól, hogy az útszélén kelljen kereket cserélnie, elég, ha lassú tempóban haladva eléri a legközelebbi szervizt. A defekttűrő kerekek elengedhetetlen feltétele, hogy az autónak legyen gyári guminyomás-ellenőrző rendszere, a defektet ugyanis csak így, a nyomás hirtelen vagy lassú elvesztésének a mérésével tudja értelmezni a fedélzeti számítógép. A sofőrt rengeteg vesződségtől és kellemetlenségtől kíméli meg ez a technológia, aminek persze megvan az ára.

© Michelin

Az autópiacon több defekttűrő megoldás is ismert. Az egyikben az abroncs középfalát egy acéllemez merevíti. Defekt esetén a lemez megtartja az autót, és 90 kilométer/órás sebességgel még legalább száz kilométert lehet közlekedni. Ilyen megoldás van például a Toyota RAV 4-es modellekben és a legtöbb BMW-ben. Kisebb, 5 milliméter alatti sérülésekre lehet jó az a fajta abroncs, amelynek a belsejét egyfajta ragacsos anyaggal kezelik, ami azonnal elzárja a beáramló levegő útját. Ez a technológia védi például a Volkswagen Passat CC modellek kerekét. Hasonló megoldásokkal egyébként a nem defekttűrő abroncsoknál is találkozhatunk. Egyre több autóból hagyják ki súlycsökkentési, illetve tárolóhely-bővítési szándékkal a pót-, illetve a vészkereket. Defekt esetén a sofőr egy palack habbal és egy kompresszorral tudja orvosolni a kellemetlen helyzetet. Itt is elmarad a kerékcsere, ám a sofőrnek részt kell vennie a probléma elhárításában. Befújja a szelepen keresztül a sérült gumiba a habot, ami eltömíti a lyukat, majd a kompresszor segítségével lehet felfújni a gumit (természetesen az oldalfal sérülései, illetve nagy vágások esetén ez a technológia nem alkalmazható). Az így kezelt kerékkel ezután lassan, de biztonságosan eljuthat az első szerelőhöz, ahol lecserélik a defektes gumit.

Cikkünk folytatásában a "zöld" gumiabroncsokról is szó esik. További részletek a Prémium Autó Plusz 2009 szakmai kiadványban és az Autómenedzser.hu autós portálon.