szerző:
Izsák Norbert
Tetszett a cikk?

Mindkét Infiniti típust teszteltük már korábban, igaz, nem a magyar utakon. Ezúttal az is kiderült: a tökéletesen kezdő úrvezetők is hamar meg tudják szokni a japán prémium márkát.

Mit lehet tenni, ha a zseniális fiatal német séf által vezetett Château Hertelendy konyhájára invitálnak az infinitisek? Igaz, az egyetlen magyarországi Relais & Châteaux intézmény kicsit messze van Budapesttől, cserében viszont a japán prémium márka autóival suhanhatunk le Somogy megyébe. Nem is tétovázunk, s csak miután már beszíjaztuk magunkat, jut eszünkbe, hogy már mind a két autót volt szerencsénk tesztelni, jó, az M-et csak Olaszországban. Munkahipotézisként azt vetettük fel, a dízel M az M7-es autópályát is bírni fogja.

Infiniti

Amatőr a pályán
Ebben aztán nem is kell csalódnunk. Gondolkodunk is, mit lehetne még írni az Infinitiről, amit még nem tettünk meg. Aztán ránk mosolyog a szerencse: kiderül, hogy kollégánk a konkurens sajtókonglomerátumtól még életében nem vezetett automata autót. Infinitit meg pláne nem. Ezért aztán gondolkodás nélkül átadjuk neki a volánt, és szűkre szabott kaján vigyorral az arcunkon elkezdjük jegyzetelni, hogyan vizsgázik az EX egy amatőr kezei között.

Infiniti

A kolléga kicsit sápadtan köti be magát, kiderül, még a 15 milliós szegmens vezetésében is szűznek tekinthető. Előbb a kéziféket nem találja (az amerikaipiac-érzékenység miatt bal lábbal lehet működtetni), majd időnként a legváratlanabb pillanatokban próbál kuplungolni – természetesen a széles fékpedált nyomkodva. Le a kalappal: az EX zokszó nélkül tűri a gyűrődést, nem fullad le, elegánsan rángat, talán csak a navigációs hölgy lágy hangja fordul egy árnyalatnyit sértődöttebbre.

A plázacicák is elboldogulnának vele
Sose értettem, hogyan boldogulnak a szőke plázacicák az irdatlan terepjárókkal. Lehet, nem látnak ki belőlük, mégsem bőgnek le velük. Az EX tökéletesen alkalmas arra, hogy körömcipőben, friss jogsival vezessék, nem is értjük, miért csak néhány darab talált tavaly gazdára belőle. Pláne, úgy, hogy kategórián kívüli, hiszen ez volna „a világ első kupé-terepjáró crossovere”. A kolléga lassan belelendül, széles mosollyal váltogat mind a hét sebesség között, és még az sem zavarja meg, ha rászól, és leheletnyit befékez a sávelhagyó automatika. A távolságérzékelő tempomattól azonban még tart egy kicsit, ezért azt inkább kikapcsoljuk neki, ezt leszámítva, egy órán belül már úgy kezeli az EX-et, mintha mindig is Infinitit vezetett volna. Legközelebb már csak a parkolásnál bizonytalanodik el. Hiába noszogatjuk, nem bízik a tolatókamerában, a visszapillantó tükrökre hagyatkozik. Pedig az általunk eddig tesztelt márkák közül az Infinitié a legprecízebb tolatókamera, egyebek mellett szenzációs, hogy egy gomb megnyomásával mintegy felülnézetből körbepásztázhatjuk az egész autót. Nehéz vele hibázni.

Izsák Norbert

Az EX-hez képes a harmadik generációs luxus sportszedán, az M, már sokkal európaibb. A navigáció jobban kézre áll, és a beltér is rafináltabb luxust tükröz. Nemcsak sok fa és bőr van benne, hanem szofisztikált hajlatok, kanyarok, csavarok is árulkodnak a jó ízlésről – az Egyesült Államokban az M belső tere több dizájndíjat is elnyert. Senki nem panaszkodna arra, amikor az EX-be ül, hogy régimódi a dizájn (ámbár egy kicsit zavaró a műszerfalon a csöppet ódivatú piros kijelző), ám az M-be átülve legalább 5-6 év különbséget érzünk – az M javára. Olyannyira, hogy csak kicsit duzzogva ülünk később vissza az EX-be. Jóllehet ugyanaz a szimpatikusan dinamikus motor hajtja mindkettőt, az M halkabbnak tűnik. Ennek oka minden bizonnyal az aktív zajcsillapítóban keresendő. Aminek lényege, hogy két mikrofon folyamatosan feszülten figyeli a kabinban levő zajokat, és ha a dízelmotor bizonyos fordulatszámon bántóan kerregne, azonnal közbelép, és ellentétes fázisú hangokat bocsát ki az autó hangszóróin, amelyek kioltják a fülsértő zajokat.

Az igazi bónusz persze az lett volna, ha a már többször beharangozott hibrid modellel kerülhetünk közelebbi kapcsolatba, ám erre még sajnos várni kell. Addig csak ismételhetjük magunkat: akiknek túl nagypapás a Merci és a Lexus, a BMW és az Audi meg túl trendi, végre van választási lehetőségük, már csak azért is, mert az M kategóriájának egyik legtágasabb belsőjével próbál egy szeletet kihasítani magának a magyarországi luxusautó-piaci tortából.

Műszaki adatok és képek az Autómenedzser.hu autós portálon.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Izsák Norbert Autó

Infiniti M teszt: sátáni tojásfőző

Rómába invitálta e rovat szerkesztőjét az Infiniti harmadik generációs luxus sportszedánja bemutatójára. Mivel az illető inkább Opelt szeretett volna tesztelni Isztambulban, ezért muszáj Herkulesként az Infinitiben kevéssé járatos kollégára, azaz rám esett a sors. Az örök városból alig láttam valamit, viszont a tesztek során számos kisebb csodában volt részem.

Biró Csongor Autó

Infiniti duplateszt: lehet parancsolni 320 lónak?

Csak rövid idő, de esküszöm jó volt – szól a nóta. Egy-egy órát kaptunk az Infinit crossoverek kipróbálására. Ez az idő sok, ha az elhasznált benzin mennyiségét tekintjük, de kevés, ha a mellékvese velőállományában képződő adrenalin termelése a cél.

Izsák Norbert Autó

Infiniti FX 30d teszt: a BMW-sek lesajnálják

Komoly problémával szembesül az az újságíró, akinek nap nap után új tesztet kell írnia gyakorlatilag ugyanarról a modellről, amelybe egy kicsit más kárpitozást, autósrádiót, netán motort szereltek. Mit tesz ilyenkor a szemfüles skribler? Átpasszolja a melót valami nyeretlen kétévesnek, aki még életében nem látott hasonló kocsit, ő meg elmegy vígan nyaralni.

I. N. Autó

Infiniti EX 30d teszt: kopasz vagy nem kopasz?

Se nem terepjáró, se nem kupé, se nem átlagos egyterű: mi az? Nos, az Infiniti szerint „a világ első kupé-terepjáró crossovere”. Ez volna az EX, aminek első dízelváltozatát teszteltük.