Az utóbbi időkben nagyon elszaporodtak a turbóval és/vagy kompresszorral megfújt erőforrások: míg egyes kocsikban a downsizing miatt volt szükség a feltöltésre, addig más autókban szimplán a lehető legnagyobb teljesítmény elérése miatt voksoltak a fejlesztők erre a megoldásra.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mára teljesen kikoptak volna a piacról a jó öreg szívómotorok, sőt, a legdurvább példányok simán betudhatók lenyűgöző mérnöki mestermunkáknak.
E tekintetben a Cosworth tart a legmagasabb szinten, még pedig azzal az erőforrással, mely az Aston Martin Valkyrie-t hajtja.

Az elképesztő aerodinamikai megoldásokkal operáló, hatalmas leszorítóerejű szupersportkocsi 6,5 literes V12-es erőforrása 10600-as percenkénti fordulatszámon 1015 lóerős csúcsteljesítményt ad le, ami mellé 7000-től lehívható 780 Nm-es nyomaték társul.
A hibrid technikával kiegészítve összesen 1155 lóerő és 924 Nm áll a hátsókerék-hajtású Aston Martin sofőrjének rendelkezésére.

Szintén a Cosworthtől származik a Bugatti Tourbillon 9000-ig elforgatható 8,3 literes V16-os motorja, mely kereken 1000 lóerős és 900 Nm-es produkciót ad elő.
Mivel a hajtásláncban három villanymotor is található, az összteljesítmény nem kevesebb, mint 1800 lóerő, vagyis 200 lóerővel több, mint az elődmodell Chiron hibrid rásegítés nélküli négy turbós 8 literes W16-os motorjának teljesítménye.

Nem meglepő módon ugyancsak a Cosworth áll a Gordon Murray Automotive T.50-ben található 4 literes V12 erőforrás fejlesztése mögött.
Ez esetben 663 lóerő ébred 11500-as fordulatszámon, illetve 467 Nm nyomaték 9000-nél.
Ez nem tűnik irtózatosan soknak, de gyorsan hozzá kell tennünk, hogy a 12100-as maximális fordulatszámú T.50 kevesebb, mint 1 tonnát nyom a mérlegen és egy 40 centiméteres ventilátor szívja oda az aszfaltra.

Ventilátor ugyan nincs a T.50-nél újabb S1 LM-ben, de Gordon Murray legfrissebb kocsijának 4 helyett 4,3 literes erőforrása már kereken 700 lóerőt ad le.
