Mit jelent csótányüzemmódban túlélni? Miért érdemes konkurencia helyett partnerként tekinteni a hasonló gondolkodású vállalkozókra? Mennyi idő alatt jövünk rá, hogy „világmegváltó” ötletünk lett, és milyen előnyt jelentett a koronavírus alatt vállalkozást indítani? Wettstein Alberttel, a Munch megálmodójával beszélgettünk.
A szupermarket-hálózatot üzemeltető új-zélandi Pak ‘n’ Save nemrég egy mesterséges intelligenciával felturbózott ételtervező alkalmazást készített, hogy ezzel segítse a vásárlóit az ételpazarlás csökkentésében. Hamar kiderült azonban, hogy a szoftver nem egészen úgy működik, ahogy kellene.
Az Austrian Airlines szerint ezzel kevesebb élelmiszer megy majd a kukába.
Kolozsváron ás Marosvásárhelyen is lehet ezentúl "munch-olni".
Olcsón ehetünk jókat, az éttermek kevesebb veszteséget könyvelnek el, és még a Földdel is jót teszünk, erre alapított vállalkozást és fejlesztett applikációt egy magyar csapat. A Munch alapítóival beszélgettünk, és kipróbáltuk az alkalmazásukat.
Az amerikai Compology mesterséges intelligenciája 2013 óta mintegy 80 millió felvételt dolgozott fel, hogy könnyebb legyen a szelektív hulladék feldolgozása.
Óriási répakupacot tett le egy teherautó a Londoni Egyetem Goldsmiths campusán. A 29 tonnányi, földön felhalmozott zöldség egy művészeti installáció volt, ám az egyetemisták az ételpazarlás árán köszönik, nem kérnek a művészetből.
Mielőtt valaki rendelt a csangsai étteremben, le kellett mérnie a súlyát. Mindezt egy nemes ügy érdekében kellett megtennie.
De a magyarok még így is kevesebbet pazarolnak, mint a többi EU-s ország lakója – hangzott el az M1-en.
Egy kínai vállalkozás különleges légylárvák nevelésébe kezdett, hogy eltüntessék a konyhai hulladékot. Eddig jól megy: tízkilónyi petéből kikelt lárva száztonnányi szemetet képes eltüntetni.
Egyszerű érzékelővel meg lehetne oldani, hogy ne legyen hulladék a még fogyasztható ennivalóból.
Magyarországon évente fejenként mintegy 33 kilogramm olyan ételt dobunk a szemétbe, ami még fogyasztható lenne – függetlenül attól, hogy lejárt-e a szavatossága. Hamarosan viszont változhat a helyzet.
Egy érdekes projekt részeként Kínában nem a szemétbe dobják a megmaradt, de emberi fogyasztásra már alkalmatlan ételt, hanem a csótányokkal etetik meg. A szakértők szerint így naponta akár 50 tonna konyhai hulladékot is újra lehet hasznosítani.
Évente 116 millió tonna tej és tejtermék, vagyis az előállított áruk 16 százaléka vész kárba világszerte a szemétbe dobás és a nem hatékony tárolási, szállítási folyamatok miatt - derült ki az Edinburghi Egyetem szakembereinek vizsgálatából.
Nem egy klasszikus akcióvadász alkalmazásról van szó, a redinner az éttermekben vagy a boltok polcán megmaradt lejárat közeli élelmiszereket mentené meg a kukától. A felhasználók első kézből informálódhatnak, hogy közelükben hol juthatnak kedvező árú „maradékokhoz”.
Sérült csomagolású, vagy akár lejárat szavatosságú élelmiszereket is lehet kapni kedvező áron egy dán szupermarketben, ahol az ételpazarlás ellen próbálnak így fellépni.
