Inkább Bécsben érdemes forralt bort inni vagy Párizsban? Jobban járunk a kürtőskaláccsal Pesten, mint a waffellel Brüsszelben? Vajon mennyit költenénk egy-egy adventi vásáron, ha éhesen és szomjasan esnénk be? Összehasonlítottuk négy európai főváros karácsonyi vásárainak ételkínálatát.
A Google Lens segítségével az amerikai felhasználók hamarosan kétféle módon is kereshetnek majd az ünnepi asztalra való csemegéket.
Azok, akik éjszaka is dolgoznak és esznek, könnyebben lehetnek depressziósak. Ha azonban legalább az utóbbin változtatnak egy kicsit, az pozitívan hathat a mentális egészségükre.
Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal észlelte a még a baba világra jötte előtti a reakciókat.
A Wakefield Research ezer amerikai felnőttet faggatva jutott arra a következtetésre, hogy jóval kevésbé stresszesek azok, akik rendszeresen együtt étkeznek a családtagjaikkal.
A kutatók szerint nem a táplálékbevitel miatt több a depressziós a vegetáriánusok körében, mint a húsevőkében.
A testmozgás és a diéta kombinációja növelheti a Faecalibacterium prausnitzii bélbaktériumok számát a gyomorban.
Nem számít, hogy menni a súlyunk, hajlamosak vagyunk az igazság elferdítésére, ha étkezésünkről és a bevitt kalóriákról faggatnak bennünket – állítja egy új kutatás. Egy másik pedig a mögöttes okokat is tudni véli.
Közismert, hogy míg egyfelől hasznos a napfürdő, miután serkenti az immunrendszert támogató D-vitamin termelődését, másfelől viszont növeli a bőrkárosodás és a bőrrák kockázatát. Ez utóbbi vizsgálata során vették észre izraeli kutatók, hogy hím kísérleti egereik éhesebbnek tűntek, ha UV-fénynek tették ki őket.
Évekkel rövidítheti le az ember életét, ha rendszeresen megsózza az étkezésnél az elkészült ételt – ezt állapította meg egy félmillió középkorú brit részvételével készült tanulmány.
A kutatók azt találták, hogy ha az agyban legátolnak egy agyi enzimet, azzal csökkenthető az étvágy, ezzel pedig az elhízás és a cukorbetegség is megelőzhető.
Alig kell változtatnunk a bevásárlási, főzési és táplálkozási szokásainkon, hogy átalakítsuk az étrendünket. Kezdjük az alábbi hat lépéssel, így rövid időn belül tisztábban táplálkozunk és egészségesebbnek érezzük majd magunkat.
Években lehet mérni az egészséges táplálkozás kedvező hatását, és időskorban sem késő lemondani a vörös húsokról, a zsírról és a cukrozott italokról – állítja egy új kutatás.
Az elfogyasztott zsír telítettségénél fontosabb, hogy milyen forrásból származik. Ennek alapján kellene újragondolni az egészséges étkezés alapelveit egy nagy nemzetközi kutatás szerint.
Nemcsak Szlovénia, de a világ egyik legismertebb női séfje Ana Roš, akinek étterme, a Hiša Franko két Michelin-csillaggal is büszkélkedhet, a világ legjobb 50 éttermét jegyző listán pedig a 21. Ana Roš azonban ezzel nem elégszik meg: szószólója annak, hogy együnk egészségesebben, fogyasszunk helyi élelmiszereket, a pandémia idején pedig a neki is beszállító, vevő nélkül maradt termelőkkel különleges kezdeményezésbe fogott. A séffel a ljubljanai European Food Summiton beszélgettünk.
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a zöldleveles zöldségeken alapuló étrend segített egy brit férfinak legyőzni a migrénes fejfájását. Az orvosok ugyanakkor hangsúlyozzák, egyetlen esetből nem lehet általános érvényű következtetéseket levonni.
A szegénység mellett az egészségtelen, vagy akár a húsmentes étrend is oka lehet a magasságcsökkenésnek.
Számos tabuval övezett betegség van, amiről nem szokás beszélni, pedig nagyon sokakat érint: ezek egyike az aranyér. Kevesen tudják, hogy népbetegség, aminek előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Talán épp azért, mert kényelmetlen és kellemetlen a róla folytatott kommunikáció, sok tévhit övezi a betegséget.
Egy kormányrendelet az oka, ami előírja, hogy jobb alapanyagokat kell használni, de azok persze drágábbak is.
Mi számít aranyérnek? Ha már egyetlen egyszer is érzékelünk tünetet, vagy ha többször is előfordul? Az aranyér melyik fázisában érdemes az öngyógyítást elkezdeni, és mikor kell orvoshoz fordulni? Íme aranyér-kisokosunk.
