A világon elegendő élelmiszert termelnek ahhoz, hogy mindenki jóllakjon, mégis 815 millió ember éhezik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2018-as adatai szerint. Ezért nagyon sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban, de ez – például a vashiány – nemcsak a kórosan soványakat, hanem a túlsúlyosokat is érintheti.
Mára már elkerülhetetlen, hogy műanyag kerüljön a szervezetünkbe, de a bevitt mennyiségre még hatással lehetünk. A kulcs az ételek tárolásában és a tudatos vásárlásban rejlik.
Ha kiszabadulunk a magyar konyha Bermuda-háromszögéből, már fontos lépést tettünk azért, hogy a szerveink lassabban öregedjenek.
A sport fizikálisan és mentálisan is felszabadít. Az életkor nem lehet kifogás, soha nem késő belevágni. Czine Szilvia személyi és sportrehabilitációs trénerrel, háromszoros fitnesz világbajnokkal és Szilágyi Mónika medicalfitnesz-szakértővel többek között arról beszélgettünk, miért és hogyan érdemes 50 éves kor felett mozogni – akár sportmúlt nélkül is –, mi a teendő, ha egészségügyi panaszunk van, illetve mire fontos figyelni a táplálkozás és a pihenés terén.
Az aranyér hiába számít népbetegségnek, mivel kellemetlen és kényelmetlen helyen van, az indokoltnál sokkal kevesebbet beszélünk róla. A várandósság vagy a szülés miatt kialakult aranyérre ez fokozottan igaz. Cikkünkben összeszedtük, mit érdemes tudni az ebben az időszakban kialakult betegségről.
Vannak olyanok ételek és italok, amik segíthetnek abban, hogy jól aludjuk éjszaka, és akadnak olyanok is, amik kifejezetten hátráltatnak ebben.
Elég-e egyszer enni naponta? Tényleg olyan fontos a reggeli? És van-e ideális időpontja az étkezéseknek?
Amerikai kutatók óriási adatkészleten vizsgálták meg, miként alakul a bél mikrobioma, ha különböző módon táplálkozik az ember.
Meg lehet oldani az étkezést, de valóban kevés rá az idő – kommentálták lapunknak mentődolgozók a felháborodást, miután kiderült, vidékről felvezényelt kollégáik csak két szendvicset kapnak egy műszakra. Olykor az is előfordul, hogy csak a műszak végén jutnak hozzá a magukkal hozott ebédhez. Ingyenes étkezés viszont tényleg nem jár a mentősöknek, de nem is ezt tartják a legnagyobb problémának.
„A lazac és áfonya duóval nem lehet mellélőni” Trenka Andrea Petra dietetikus szerint, akit arról kérdeztünk, milyen ételekkel befolyásolhatjuk jó irányba mentális egészségünket, és dolgozhatunk a tél végi fáradtság ellen. Milyen forrásból vegyünk magunkhoz fehérjét, és tartózkodnunk kell-e a szénhidráttól? Ráfanyalodjunk-e a fagyasztott zöldségre? Miért félreértés, hogy a gumicukortól jobb kedvünk lesz? Milyen táplálékkiegészítőkkel érdemes próbálkozni a lelki jóllét érdekében?
Sok egyetemista minden hónap végén megfogadja, hogy kevesebbet költ majd ennivalóra, és inkább otthon üt össze magának valamit, de ezt a nagy rohanásban nehéz betartani. Segítségképpen egy ezen a vonalon alkotó youtuber videóira támaszkodva összegyűjtöttünk néhány olcsó és egyszerűen elkészíthető receptet.
Spanyol kutatók vizsgálta arra jutott, hogy az időszakos böjtölés során érdemes a nap első felére, minél korábbra időzíteni az étkezéseket, mert akkor a szervezet képes alaposabban feldolgozni a táplálékot. A felfedezés sokak számára jelenthet segítséget a fogyásban.
Az Oxfordi Egyetem tudósai több mint félmillió nő egészségügyi adatait vizsgálták át, és arra jutottak, hogy az extra kalcium bevitele a szervezetbe segíthet csökkenteni a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát.
Nincs szükség varázslatra, méregdrága termékekre és kozmetikai eljárásokra, ezeknél fontosabb a következetesség és a tudatosság.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen egy patinás budai villában.
Amerikai kutatók az egérkísérletek során arra a következtetésre jutottak, hogy mindösszesen háromféle neuron képes irányítani az ember étkezését. Ez annyit tesz: valójában reflexből eszünk.
Japán kutatók egereket vizsgálva mutatták ki, miért lehetséges az, hogy az édes ételek megsózása csak még édesebbé teszi azokat.
Német kutatók muslicák vizsgálatakor fedeztek fel egy olyan mechanizmust, ami azt mutatja, hogy az agy szerotonint termel, ha megfelelő minőségű táplálékot fogyaszt az állat. Hasonló módon működhet az emberi szervezet is is.
Miért és hogyan érdemes belevágni a növényi alapú táplálkozásba? Hol vannak a buktatók, kinek, miért érheti meg? Nem akarjuk levenni a húst senki tányérjáról, de megmutatjuk mivel jár ha úgy dönt, rá sem teszi. Ki más tudná hitelesebben bemutatni ennek folyamatát mint két korábban húst hússal evő ember?
Amerikai kutatók szerint napi két kanálnyi ecet elfogyasztása jelentősen enyhítheti a depressziós tüneteket, de ennél kisebb mennyiségnek is hasonlóan jótékony hatása van.
