Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
Magyarország nevét hallva senkinek nem az űrkutatás jut eszébe. Éppen ezért is érdemes számba venni, hogy az elmúlt évtizedek során hogyan jelent meg hazánk az űripar palettáján, mi hungarikum most odafönn, és mikkel erősödhet a magyar vonal a közeljövőben.
Közel öt évtizeddel az után, hogy Farkas Bertalan eljutott a világűrbe, Kapu Tibor (balra) írhatja tovább a történelmet. A következő magyar űrhajós az Axiom Mission 4 küldetéssel indul útnak a SpaceX Dragon űrhajó fedélzetén, leghamarabb idén májusban. Az asztronauta 14 napot tölt majd a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), ez idő alatt másfél tucat kísérletet hajt végre. Vizsgálja majd például, hogy az űrutazás miként károsítja a kifejlett és a lárvaállapotban lévő ecetmuslica DNS-ét. Az eredményből a globális tudományos közösség is tanulhat: megmutathatja, hogy bizonyos fehérjék túltermelődése védhet-e a sugárzás okozta károsodás ellen, esetleg gyógyíthatja-e.
A Szovjetunió legsikeresebb űrprogramjának részeként szolgálatot teljesítő Vega–1 és Vega–2 űrszondák nemcsak a Vénuszhoz jutottak el, de a Halley-üstököst is tanulmányozták. Fedélzeti képfelvevő rendszerüket a magyar Központi Fizikai Kutatóintézet tudósai fejlesztették. A platform mintegy 1500 képet küldött vissza a Földre, köztük olyat is, melyen a történelemben először lehetett közelről látni egy üstökös magját. A fejlesztésben a Budapesti Műegyetem is részt vett, ott a kisfeszültségű tápellátó egységet készítették el. Az űrszondákon helyet kapott a Tünde nevű töltöttrészecske-detektor is, amely a Halley-üstökösből származó ionokat mérte, hogy meghatározza azok energiaeloszlását.
A Nemzetközi Űrállomás asztronautái nemcsak tudományos projekteken dolgoznak, de ízelítőt is vihetnek magukkal saját hazájuk konyhájából. Ennek köszönhetően a világon először juthat el magyar csokoládé a világűrbe. A Stühmer a már piacon lévő Korfu szeletet alig két hónap alatt továbbfejlesztve készítette el a Stühmer Pillanat Korfu nevű csokit, amely megfelel a NASA szigorú élelmiszer-biztonsági előírásainak. Ezek közé tartozik az űrbéli szállíthatóság és eltarthatóság, a speciális táplálkozási igények kielégítése, de a mikrobiológiai, kémiai és fizikai biztonságot is szigorúan ellenőrzik, hogy semmi ne jelentsen veszélyt az űrhajósok egészségére és környezetére.
Az újkori magyar űrambíciók az egyetemi kutatóműhelyek mellett a 4iG Csoport fantáziáját is megmozgatták, ennek egyik példája az Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. által tavaly novemberben bemutatott HuSat program. Úgy mutatták be, hogy ez a legnagyobb magánkezdeményezésben és -finanszírozásban megvalósuló műholdprogram nemcsak Magyarországon, hanem a teljes kelet-közép-európai régióban. Egy darab geostacionárius és nyolc darab alacsony, Föld körüli pályán keringő műholdat juttatnak fel 2032-ig, hogy földmegfigyelési, adatfeldolgozási és telekommunikációs szolgáltatásokkal támogassák többek között a távközlés, az ipar, az agrárszektor, a közlekedés és logisztika, a környezet- és katasztrófavédelem, az erdőgazdálkodás, a vízügy, a klímakutatás, a térképészet, az urbanisztika, valamint a biztonságpolitika területeit. A műholdakat a martonvásári Remtech űrközpontban gyártják majd. Az üzem építése éppen minap érkezett mérföldkőhöz: március végén a 4000 négyzetméteres épület elérte legmagasabb pontját. Várhatóan 2026 második felében adják át a többek között rezgés-, sokk-, termovákuumtesztekhez, valamint mechanikai, klimatikus és akusztikus próbákhoz szükséges rendszerekkel felszerelt létesítményt.
Az irodájában ült Wernher von Braun, a NASA űrrepülési központjának teljhatalmú igazgatója, amikor begördült hozzá egy távirányítású jármű. A produkció mögött nem az űrhivatal valamelyik munkatársának unatkozó gyermeke állt, hanem Pavlics Ferenc magyar születésű amerikai mérnök. Bár a NASA eredetileg egy zárt terepjárót akart a Holdra juttatni külön rakétával, Pavlicsék egy kis méretűre összehajtható, nyitott járművet terveztek. A bemutatóval majdnem túlnyerték magukat: néhány héttel később megérkezett a megbízás, melynek értelmében alig másfél év állt rendelkezésükre az életnagyságú, működőképes holdjáró legyártására. A megvalósítás során az egyik legnagyobb nehézséget a holdpor jelentette, ami miatt a kerekek újratervezésre szorultak. Ez lett a Pavlics által szabadalmaztatott rugalmas fémkerék, amit kívülről fémháló borított, belülről pedig fémmerevítés tartott. A holdjáró üzemanyaga cseppfolyósított hidrogén és cseppfolyósított oxigén volt, az ezeket elegyítő üzemanyagcellák termelték az áramot. Az elsőként 1971. július 31-én a Holdra gördült eszköz a világ első, a Földön kívül használható négykerekű járműve.
2021 augusztusában állt alacsony Föld körüli pályára, és azóta is teszi a dolgát az eddigi legnagyobb magyar műhold, a RadCube. A 80 centiméteres árbóccal rendelkező szerkezet az űrsugárzást és a mágneses mező erejét méri. Az adatok hozzájárulnak ahhoz, hogy az Európai Űrügynökség a korábbiaknál pontosabb űridőjárás-előrejelzést készíthessen.
A Puli Lunar Water Snooper (PLWS), azaz Puli Holdi Vízszimatoló a magyar Puli Space Technologies terméke. A cég eredetileg egy holdjárón dolgozott, erről nyergelt át néhány éve az érzékelő fejlesztésére. A Vízszimatoló szuperképessége, hogy fúrást nem igénylő mérésekkel képes megmondani, hogy egy adott területen található-e a felszín alatt víz, ami pedig a legértékesebb erőforrás a jövőbeli, ember által végrehajtott küldetések számára. A készülék az Intuitive Machines szondájával, március 6-án landolt a Holdon, ám a balszerencsés leszállás miatt csak 40 percig dolgozhatott. A műszer a tervek szerint később a Marson is fontos szerepet kaphat: a NASA új marsi helikopterének fedélzetén juthat el a vörös bolygóra, hogy ott is víz után kutasson.
A magyar űrkutatás eddigi legnagyobb sikerét a Pille dózismérő hozta. A szerkezetet az 1970-es években fejlesztették ki a Központi Fizikai Kutatóintézetben földi használatra, de hamar kiderült, hogy mérete, műszaki megoldásai és konstrukciója miatt a világűrben is megállhatja a helyét. A készülék a termolumineszcencia elvén működik – ennek az a lényege, hogy az elektromágneses sugárzásnak kitett minta későbbi felmelegítése során fényt bocsát ki magából. Elsőként Farkas Bertalan dolgozott vele az űrben 1980-ban, modernizált változatát pedig a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén használják.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kisméretű Hunity (NMHH-1) szatellitje várhatóan az idei második negyedévben indul útnak, hogy alacsony Föld körüli műholdpályára álljon. A szerkezet képes lesz többek között a fényt és a hőmérsékletet is mérni a világűrben. A Műegyetemnek ez lesz a hatodik műholdja, amely eljuthat a világűrig. A legutóbb ott járt MRC-100 másfél évet töltött a kozmoszban, és többek között az elektroszmogot mérte. A szerkezet néhány hete, január 4-én lépett be a Föld légkörébe, ahol elégett.
A VIREO nevű műhold 2023 áprilisa és 2024 augusztusa között működött odafönn. Két magyar vállalkozás, a C3S Kft. és az aiMotive közös fejlesztésének célja az volt, hogy demonstrálja, miként lehet alkalmazni az űrben a mesterséges intelligenciát. Az eszköz kamerájával a Földről készített felvételeket, majd azokat még a műhold fedélzetén fel is dolgozta, és haza már csak az eredményeket küldte.
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.
Az Amerika Párt megalapítását az elnöktől elhidegült topmilliárdos az X-en szavaztatta meg a követőivel.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A rendezőtrió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk.