Meg kellene szüntetni valamennyi emlékezetpolitikai intézmény állami támogatását, elfelejteni az egész állami emlékezetpolitikát. Az állam rendezzen állami ünnepeket, rendeljen szobrokat, biztosítsa a megismerés feltételeit: megfelelő, világnézeti szempontból semleges köz- és felsőoktatást. A múltat is, mint a dagadt ruhát, hagyja másra.
Két fontos kötettel is jelentkezett az alapítványi formában működő intézmény.
Június 15-tel megszűnt az '56-os Intézet, azóta a a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár működteti az 1956-os Intézetet és a hozzá tartozó Oral History Archívumot. Rainer M. János nem ment a Veritasba dolgozni, az intézet utolsó igazgatója a Mozgó Világnak adott interjújában beszélt a rendszerváltásról és a közeljövőről.
Orvul támadt rá a múlt héten az esztendők alatt kivéreztetett 1956-os Intézetre és annak történelmi adatkincsére az Orbán-kormányzat,a mely ezzel hamis mítoszokra épülő emlékezetpolitikáját próbálja megtámogatni.
Nem megy a Veritas Intézetbe dolgozni az ’56-os Intézet igazgatója, mert ott nincs meg a tudományos kutatáshoz szükséges szabadság. Az átszervezés az intézet végét jelenti Rainer M. János szerint. Szinte napra pontosan 30. születésnapjukkor szántják be őket.
A Blinken Nyílt Társadalom Archívum ezért azt javasolja a még élő interjúalanyoknak, hogy vonják vissza hozzájárulásukat.
Június 15-től a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár működteti az 1956-os Intézetet és a hozzá tartozó Oral History Archívumot a kormány csütörtök este közzétett rendelete szerint. Ez újabb lépés az intézmény eljelentéktelenítése – ha nem ellehetetlenítése – felé.
Hiába állapította meg teljesen egyértelműen az 1956-os Intézet, hogy a forradalom 60. évfordulóján az utcákra került plakátokon nem Dózsa László, hanem Pruck Pál szerepel.
Nagy Imre helyett a pesti srácra koncentrál a fiatalokra kihegyezett 1956-os emlékév: múzeumok bevonása nélküli nagy tárlatok, a forradalmat idéző molinók, feldíszített romkocsmák jelzik majd a jublileumot.
Hiába adott interjút a Kossuth Rádió munkatársának 1956 egyik legmegbecsültebb kutatója, állítása szerint a beszélgetés azért nem kerül adásba, mert egy szerkesztő szerint nem kell nekik "ez a raineres-nagyimrés narratíva". Az MTVA még nem reagált Rainer M. János állítására.
A Fővárosi Bíróság hivatalosan is kimondta az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány megszűnését.
Rainer M. János főigazgató nem kívánt nyilatkozni a helyzetükről, a Népszabadság azt írja: 2011-ben 60 százalékkal csökkentenék az intézet állami támogatását.
Kurucz János szerkesztőségünknek írt levelében kifejti: csak formális kapcsolata volt az állambiztonsági szervekkel. Nyugodt a lelkiismerete, nem volt besúgó. Nem igaz - állítja - , hogy titkos megbízottként közreműködött volna Nagy Imre újratemetése és az SZDSZ megfigyelése körüli állambiztonsági akciókban. Kémelhárító karrierje egy nagy nulla, a belső elhárításhoz való átkerülése pedig nagyon kusza ügy. Az alábbiakban levelét teljes terjedelmében közöljük.
Az ügynökkérdés nem csak a múlt része, sok köze van a jelenhez, mert rendszeresen beszélünk róla - mondta Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet főigazgatója pénteken Budapesten, az Ünnepi Könyvhét pódiumbeszélgetésén.
