Míg az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű szélsőjobboldali párt a választók 11-15 százalékának támogatására számíthat, a Facebook közösségi oldalon megosztott, pártpolitikai tartalmú posztok 85 százaléka köthető a populista párthoz.
A muszlimok elleni gyűlöletkeltésre használt egy berlini múzeumban kiállított festményt az Alternatíva Németországért (AfD) nevű szélsőjobboldali párt. Az érintett múzeum most azt követeli, hogy az AfD azonnal szedje le az utcákról az engedély nélkül felhasznált festménnyel illusztrált óriásplakátokat.
Tiltott kampányfinanszírozás miatt büntették meg a pártot több mint 100 millió forintnyi összegre.
A Fideszt még várják az egyre illusztrisabb csapatba.
A szélsőséges AfD társelnöke viszont azt mondta, kiterítené a vörös szőnyeget Orbán előtt, szívesen látná szövetségesei között. A Zöldek politikusa, Winfried Kretschmann baden-württembergi tartományi miniszterelnök pedig azt idézte fel, ahogy lemondta a találkozót Szijjártó Péterrel, és antiszemitizmussal vádolta a magyar kormányt. Hamvazószerdai beszédeket tartottak a német politikusok.
Tíz százalékkal nőtt tavaly a németországi antiszemita incidensek száma, az erőszakos akcióknál pedig hatvan százalékos növekedést mértek.
Kivonultak a bajor parlamentben rendezett holokausztmegemlékezésről az AfD képviselői, miután Charlotte Knobloch, a müncheni zsidó közösség vezetője azzal vádolta a szélsőjobboldali pártot, hogy elbagatellizálja a nácik által elkövetett rémtetteket.
Egy német szélsőjobbos újságíró bujthatta fel a gyújtogatókat, vizsgálat indult ellene.
A német alkotmányvédelmi hivatal szerint a párt politikája a szabadságon alapuló demokratikus rend ellen irányulhat.
A párt radikálisainak javaslatát, amely szerint 2024-ig ki kell vezetni Németországot az Európai Unióból, végül leszavazták az Alternative für Deutschland Drezda mellett megtartott hétvégi összejövetelén, de a kemény Európa-ellenes hangvétel megmaradt – számolt be a Deutsche Welle.
André Poggenburg, az Alternatíva Németországért (AfD) nevű szélsőjobboldali párt egyik meghatározó kelet-németországi vezetője bejelentette, kilép a pártból és saját politikai szervezetet alakít.
A rendőrség politikai bűncselekmény gyanújával indított eljárást.
Sérült nincs, a robbanás viszont jelentős anyagi kárt okozott.
Két dolog biztos jelenleg Németországban. Az egyik az, hogy a 13 éve a kancellári székben ülő Angela Merkel korábbi sikerei ellenére is vesztesként távozik majd a német politikai életből, a másik pedig az, hogy 2021-re tervezett visszavonulásáig még sok válságon úrrá kell lennie. Még akkor is, ha a politikai elemzők szerint a pártelnöki tisztet is otthagyó Merkel nem lesz „béna kacsa”.
Beérték az SPD-t. A szélsőjobb 12 százalékon tetőzött. A CDU és az SPD is tíz százalékot zuhant az öt évvel ezelőttihez képest.
A tényeket nem ismerni, hanem érezni kell – így tartják azok a populista, nacionalista erők, amelyek Európa-szerte a jövő májusi EP-választásokra készülnek. Ha a nyilvánosságot uralni tudják a témáikkal, akkor nyert ügyük van, ehhez azonban saját kommunikációs csatornák kiépítésére van szükségük. Az elmúlt hetekben öt másik európai szerkesztőséggel együtt a HVG is igyekezett utánajárni, hogyan igyekszik felülírni a valóságot az illiberális média. Mint kiderült, ezt a betegséget Magyarországon kívül is ismerik, legfeljebb itthon lényegesen előrehaladottabb stádiumban jár.
Ami rendíthetetlennek tűnt Bajorországban, az mind megrendült a hétvégi tartományi választáson. Molnár Tamás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójának elemzése.
A bajorországi választási eredmény azt mutatja, hogy megállt, vagy legalábbis lelassult a jobboldali radikális populista párt, az Alternatíva Németországért (AfD) előretörése. A zöldek látványos megugrása pedig arra utal, hogy a baloldalon is van alternatívája a fősodorhoz tartozó pártoknak. A DW hírportál szerint pedig az is igaz, hogy ismét kiderült, a német lakosságnak már nagyon elege van a két hagyományos óriáspárt, a CDU/CSU, illetve a szociáldemokraták (SPD) országos szintű koalíciójából.
Furcsa kompromisszummal ért véget a legújabb német belpolitikai botrány: felfelé buktatták, és belügyi államtitkárrá nevezték ki Hans-Georg Maassent, a kémelhárítás botrányokba keveredett főnökét. A háttérben az áll, hogy csak így lehetett megmenteni a koalíciót: a szociáldemokraták Maassen távozását követelték, míg a konzervatívok támogatták a politikust.
A szélsőjobb és a populisták lovagolták meg a szászországi Chemnitz városünnepén történt bűncselekményt, amelynek az elkövetői menekültek, az áldozata pedig német állampolgár volt.
