Fidesz-plakát: az Ab-nak most már rendben van
A választások után hozta csak meg a döntését az Alkotmánybíróság a Kúria által elmeszelt Fidesz-plakátról, amely szerintük természetesen nem jogsértő.
A választások után hozta csak meg a döntését az Alkotmánybíróság a Kúria által elmeszelt Fidesz-plakátról, amely szerintük természetesen nem jogsértő.
Nem értenek egyet a Kúria döntésével.
A Fidesz kampányának korlátozásához vezetne a plakátok elmeszelése, ezért az Ab felfüggesztette annak végrehajtását.
Kimondta az Alkotmánybíróság, nem sérti a sajtószabadságot, ha ellenzéki pártok képviselőit is be kell hívni a köztévé műsorába, különös tekintettel arra, ha róluk esik szó.
Lehet azt mondani, hogy a közjogi garanciák nem érdekesek a választóknak, de ez csak azért van így, mert senki nem vette a fáradságot, hogy elmagyarázza, holott nem bonyolult. Vélemény.
Ezúttal egy kormánypolitikus rovására érvényesült az, hogy a kampányban valótlanságot is szabad állítani, ahogyan azt nemrég a Nemzeti Választási Bizottság mondta ki a TASZ jogvédő szervezet panaszát elutasítva.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem tudta meggyőzően igazolni, hogy hátrányosan érinti a kamupártok csalással szerzett jelöléseinek elfogadása, ezért a Kúria után az Alkotmánybíróság sem volt hajlandó érdemben foglalkozni a panaszával.
A Kúriának adtak igazat az alkotmánybírák Czeglédy Csaba ügyében.
A hódmezővásárhelyi polgármesterválasztás kampánya miatt élt panasszal valaki, de az Ab elutasította a panaszt, mondván hiába van az Alaptörvényben kimondva valami szabályként, nem Alaptörvényben biztosított jogról van szó.
A polgári engedetlenség elvben nem szankcionálható, de attól még lehetnek következményei – közölte az Alkotmánybíróság.
Egy állampolgár szerette volna megtudni, hány olyan jelölt ajánlóívén szerepel az aláírása, akiket ő valójában nem támogatott, de egy március 1-én közzétett határozatból kiderül: ebben az Alkotmánybíróság sem tud neki segíteni. Az ügy még a 2014-es önkormányzati választás idején kezdődött, de most éppen aktuális.
Két bolti pénztáros szerint az Alaptörvénybe ütközik a vasárnapi nyitvatartás újra engedélyezése, de az Alkotmánybíróság nem hajlandó érdemben megvizsgálni a panaszukat.
A Délmagyar.hu információi szerint betörtek az Alkotmánybíróság elnökének szegedi otthonába szombat hajnalban.
Törvényi előírás hiányában az Országos Bírósági Hivatal (az OBH) értelmezése és iránymutatása szabályozza az elektronikus kapcsolattartást a budapesti bíróságokon a szabálysértési ügyekben. Csakhogy Handó Tünde hivatalának nem lenne joga a törvényalkotáshoz vagy -értelmezéshez, ez tehát alkotmánysértő – érvelnek ügyvédek, és erre hivatkozva készülnek megtámadni az így született döntéseket.
Az egyes véleményeknek, és nem azok képviselőinek kell a médiatartalomban megjelenniük – állítja a közmédia, amely a sajtószabadságra hivatkozva küzd az ellen, hogy ellenzékieket is meg kelljen hívnia műsorába. Nyolcvan milliárd forintból kiegyensúlyozott szerkesztésre nem futja, jogi érvelésre azonban igen.
Nem lehet úgy szabályozni a fogyatékosok támogatását, hogy csak annak jár pénz, aki mozgásszervi betegség miatt nem tud mozogni, de annak nem, aki más baja miatt – mondta ki az Alkotmánybíróság. Ez alaptörvény-ellenes, hiszen a bírák többsége szerint a korlátozottság mértéke alapján kellene megadni a támogatást, nem aszerint, hogy miből ered.
Anna három testvérével gyermekotthonba került, miután édesapjuk halála után elvesztették az otthonukat. Ekkor szippantotta be a szexipar, amelyből már azután sem tudott kiszállni, hogy rendeződött a lakhatásuk. A jogvédők szerint ő áldozat, és nem tud egyenesbe jönni az életbe, ha bírságok kifizetésével kell küszködnie.
Az Alkotmánybíróság szerint még nem is létezik az a szabályozás, amelynek alaptörvénybe ütközését vizsgálni lehetne.
Bár a Fővárosi Törvényszék egyszer már úgy döntött, mehet a népszavazás, egy indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte nem lehetne ilyen témában népszavazni.
A külföldről támogatott civil szervezetek ügyében is beperelte Magyarországot az Európai Bizottság.