A „kolostorok Coca-Colája” ma is tarol, de mi is ez az ital?
Egy kis francia cég ma komoly pénzt zsebel be a középkori kolostorokban tökélyre fejlesztett melisszafőzetek gyártásából és forgalmazásából.
Egy kis francia cég ma komoly pénzt zsebel be a középkori kolostorokban tökélyre fejlesztett melisszafőzetek gyártásából és forgalmazásából.
A konyhában előszeretettel használjuk, ha termékismertetőn látjuk, gyanakodni kezdünk: a szaliciltől az E-számokig.
Fahéjas zéró kólát dob piacra a Coca-Cola, a termék az év végéig lesz elérhető.
A mentolos cukorkára öntött kólával már más is kísérletezett, komoly rakétát lehet vele csinálni.
Franciaországban már 2012 óta érvényben van a szódaadó, ez olyan, mint nálunk a csipszadó. Tehát az agyoncukrozott szénsavas üdítőket adóztatják, köztük a Coca-Cola termékeit. De a nagy amerikai cég a jelek szerint az adócsapásból is jól jön ki, vagy legalábbis mindent megtesz ezért.
Közel négymilliárd angol fontot fizet a Coca-Cola a Costa kávézóláncért.
Fenntartások nélkül belekeverjük az otthon készült ételekbe, például süteményekbe, lekvárokba, befőttekbe azokat az adalékanyagokat, melyeket a gyári termékekben kárhoztatunk – állítja a Coca-Cola által megrendelt kutatás, amiben azt is megmagyarázzák, miért áll el fél évig a száz százalékos narancslé.
A cég 125 éves történelmében először önt alkoholt a vevők poharába.
Közép-Európa legnagyobb gyártóbázisát építi a cég: 2020-ig újabb jelentős kapacitásbővítést tervez.