Szakértők mondják el, mennyivel lehetett volna rosszabb a csernobili hősök nélkül

Magyarországon is szinte teljesen megbénul az élelmiszer-ellátás, alig lesz ivóvíz, rengetegen meghalnak, megszaporodik a rákos betegségek és a születési rendellenességek száma. Utólag is beleborzonghattak a nézők, amikor a filmben szereplő tudósok szájából ilyen előrejelzést hallhattak. A fenyegetést az jelentette, hogy ha 1986-ban Csernobilban a felrobbant reaktorzónából a fűtő- és más anyagok olvadéka lejut a vésztározóban összegyűlt vízig, akkor újabb gőzrobbanás történik, tönkremegy a három másik atomreaktor is, és Európa nagy részén életveszélyessé válik a radioaktivitás.

Jogos a kérdés: valóban akkora volt-e a – végül szerencsésen elhárított – veszély, ahogyan az utóbbi hetek feltűnően sikeres Csernobil-sorozata (az amerikai HBO és a brit Sky koprodukciója) ábrázolja? Meglepő módon ezt ma sem lehet egyértelműen megmondani. Az általunk megkérdezett szakértők nem hallottak arról, hogy napjaink eszközeivel készült-e számítógépes szimuláció vagy hasonló felmérés arról, milyen hatásuk lett volna az atomreaktor felrobbanása után valószínűsíthető újabb katasztrófáknak. A tudomány mai állását tekintve logikus lenne efféle kutatás, mint ahogy magáról a megtörtént reaktorbalesetről utólag készültek is komputeres szimulációk.