Orbán az uniós költségvetés vétójával fenyeget
Orbán nem akarja, hogy a jogállamisági feltételekhez kössék a kifizetést.
Orbán nem akarja, hogy a jogállamisági feltételekhez kössék a kifizetést.
Kövér László szerint a jogállamiságra hivatkozva tapossák sárba az unió működési szabályait, ami az Európai Unió totális erkölcsi talajvesztését mutatja. Mindez nyílegyenesen vezet a szakadékba, az Európai Unió felbomlásához.
A jogállamiság és a pénzügyek összekapcsolásáról az Európai Parlament és a tagállamok között született megállapodást kommentálják szerte a kontinensen, öt jelentős lap cikkeit szemléztük.
A Financial Times azzal vádolja az uniót, hogy az politikai megfontolásokból nem egyformán ítéli meg a mutyizást a magyaroknál és a lengyeleknél, illetve Bulgáriában. Hozzáteszi, hogy ez nem sok jót ígér az EU jövője szempontjából, mert itt az elkövetkező évek alighanem legsúlyosabb veszélyéről van szó.
Az egyre több megbetegedés és az újabb széles körű zárlat elfojthatja a gazdasági kilábalást az euroövezetben – írja előrejelzésében a Financial Times. A 3. negyedév ugyan jól alakult, de már közeleg a feketeleves, mert az elemzések szinte kivétel nélkül arra utalnak, hogy az év végén ismét csökken a GDP a 19 tagállamban.
Párizs, London, Madrid – Európa legnagyobb városaiban újra bevezették – legalábbis részlegesen – a kijárási tilalmakat. Mit mondanak a koronavírusszámok a legrosszabbul álló EU-s országokban, és hol tart hozzájuk képest Magyarország?
Néhány éve a magyar kormány azzal ment neki az Európai Bizottságnak, hogy politikai okokból csak Magyarország jogállamiságát vizsgálja, pedig más uniós tagállamban is előfordulhatnak visszaélések, vagy a kifogásolt magyar szabályozáshoz hasonló megoldások. A Bizottság meghallotta a magyar kormány reklamációját és nemrég az összes tagállamot megvizsgálta. Ez most már nem tetszik a magyar kormánynak. Mert az elemzés csak megerősítette: Magyarországon és Lengyelországban még a térségben is kiemelkedő mértékben romlik a demokrácia és a jogállamiság állapota.
A szlovák államfő arra figyelmeztet, hogy az uniónak keményebbnek kell lennie a jogállamiság ügyében, különben félő, hogy a tekintélyelvű tagországok túsza lesz. A Financial Timesnak adott nyilatkozatban Zuzana Caputová felszólította az EU-tagokat, hogy függesszék fel a támogatásokat azoknak a kormányoknak, amelyek megsértik a közös alapértékeket.
Hajlíthatatlannak nevezi Vera Jourovát egy háttértájékoztató után a Süddeutsche Zeitung. Olyannak, aki nyíltan megmondja, mit gondol, még akkor is, ha ezzel befolyásos embereket fordít maga ellen, mint például Orbán Viktort.
Több tagország már intézményesíti az emberi jogok megszegését, így különösen aggasztó, hogy az EU a menekültjogban ezen az úton halad. Két kutató így értékeli a migráció megreformálásáról szóló új uniós javaslatot a Le Monde-ban.
Az Európai Parlament német alelnöke szerint a magyar kormányfő sajnos már messzire jutott a jogállam lebontásában, és ezt néppárti barátai tétlenül nézik. Amit az Európai Tanács bedobott a jogállam védelmére, az teljesen hatástalan Orbán ellen – mondta Katarina Barley a Spiegelnek adott interjúban.
Az Európai Bizottság biztosa most a tagállamokban a jogállamiság érvényesülését vizsgáló jelentés ismertetésével került rivaldafénybe. A magyar helyzetről Jourová azt mondta, hogy Orbán Viktor beteg demokráciát épít. Orbán Viktor ezért a lemondását követelte. Jourová a magyar kormányfővel is jó viszont ápoló Andrej Babis miniszterelnök pártjában politizál, a Time magazin tavaly a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta. Portré.
Szombaton tárgyalt Boris Johnson és Ursula von der Leyen.
Magyarország a keleti blokk országainak az élén indult a szabadság határainak felderítésére, és sajátos utat járt be az átalakulás során. A szovjet típusú rendszer hazai ellenzéke már évekkel a szabad választások meghirdetése előtt rivalizáló csoportokra szakadt, és ez éppúgy ősforrása lehet a demokrácia későbbi, fokozatos leépülésének, mint az, hogy a sajátos tárgyalásos jelleget öltő rendszer-átalakításból a társadalom zöme kimaradt. Az EUrologus a bő harminc évvel ezelőtti nagyszabású társadalmi átalakulást körüljáró cikksorozatának második részében a belpolitikai események kerülnek fókuszba.
Miközben egyre nagyobb a nyomás a tervezett jogállami mechanizmus meggyengítésére, nehogy a magyarok és lengyelek megvétózzák az uniós gazdasági mentőcsomagot, a brit üzleti lap szerint Brüsszelnek pont most kellene végre megálljt parancsolnia a két ország tekintélyelvű vezetőinek.
Gerald Knaus szerint öt év múlva ismét lehetnek politikai foglyok az EU-ban, ha Brüsszel nem reagál arra, ami Magyarországon és Lengyelországban folyik. Hiszen a kormányhű média mindkét államban hecckampányt folytat a politikai ellenfelek ellen, és a hatalom fokozatosan lehetetlenné teszi a tisztességes bírósági eljárásokat.
A török elnöknek azzal van baja, hogy Brüsszel Athén és Nicosia mellé állt egy tengerjogi vitában.
Miközben a visegrádi tagállamok a magyar miniszterelnök vezetésével elvi alapon támadják az Európai Unió menekültügyi reformját, amely a visszatoloncolások megszervezésére és egy tranzitzónára emlékeztető eljárásra épül, addig az EU külső határain fekvő déliek a szolidaritás hiányára panaszkodnak.
Az Európai Bizottság az eddigieknél is ambiciózusabb éghajlatvédelmi célokat tűzött ki, amire elvileg pénz is lehetne. A magyar kormány azért még keresztbe tehet az Európai Bizottságnak.
Térképre tettük, Európában hol, mennyi a minimálbér. Magyarország mögött csak három másik ország, Románia, Bulgária és Lettország maradt le, az összes többi megelőzte. A svájciak most tartottak harmadjára népszavazást az ügyben, és most először mondtak igent a minimális keresetre. Közben jönne az egységes európai minimálbér is, ha meg tudnak róla egyezni a tagállamok.