szerző:
Nagy Iván László
Tetszett a cikk?

Párizs, London, Madrid – Európa legnagyobb városaiban újra bevezették – legalábbis részlegesen – a kijárási tilalmakat. Mit mondanak a koronavírusszámok a legrosszabbul álló EU-s országokban, és hol tart hozzájuk képest Magyarország?

Koronavírus - a második hullám
Fél évvel a koronavírus-világjárvány tavaszi kitörése után megérkezett a pandémia második hulláma. A fertőzöttek számának radikális emelkedése egyre több országot kényszerít ismét korlátozások bevezetésére annak ellenére, hogy a világgazdaság még magához sem tért a tavaszi járványkitörés hatásaitól. A jelek szerint a második hullám Magyarországot is elérte. Kövesse híreinket!
Friss cikkek a témában

Emmanuel Macron éjszakai kijárási tilalmat rendelt el szerda este Párizsban, illetve nyolc másik francia nagyvárosban: este kilenc és hajnali hat óra között senki nem tartózkodhat közterületen. A francia elnök újra bevezette az egészségügyi vészhelyzetet is, miután már naponta húszezernél több új koronavírus-fertőzöttet találtak. Az intézkedések célja az, hogy ez a szám 2-3 ezer környékére essen vissza, amihez a találkozások jelentős csökkentése szükséges.

Emmanuel Macron
©

A koronavírus-járvány második hullámának legnagyobb kihívása az, hogy megtalálják az egyensúlyt a gazdaság életben tartása és a polgárok biztonságának garantálása között. Az Európában nyár végén újra növekedésnek indult fertőzésszámok döntéskényszerbe hozták a kormányokat, akik reflektálva a tavaszi tapasztalatokra olyan intézkedéseket hoztak, amelyek minimális korlátozások mellett inkább a társadalom fegyelmezettségére bízták a járványvédelmet, és a tesztelésre nagyobb figyelmet fordítva életben tartották a gazdaságot.

Ezeknek a döntéseknek volt a próbarepülése a szeptember, és most úgy tűnik, kényszerleszállásra készül Európa: egyes országokban 5-10 ezer új fertőzést regisztrálnak naponta, a nagyvárosok pedig kiemelt gócpontokká váltak.

Nagy-Britanniában szerdán vezettek be háromlépcsős korlátozási rendszert. A közepes kategóriába sorolt területeken hat fő találkozhat kül- vagy beltéren különböző háztartásokból, valamint 10 órakor minden vendéglátóipari egységnek be kell zárnia. Az ország többsége ebbe a kategóriába tartozik. A magas szintű veszélyzónákban beltéren tilos találkoznia különböző háztartásban élő embereknek, a nagyon magas szinten pedig minden kül- és beltéri vendéglátóipari egységben tilos a vegyülés, az ételt nem áruló kocsmákat bezárják, és fokozottan kérnek mindenkit, hogy ne hagyja el a területet. Csütörtökre többek közt London is a magas veszélyzónába került, a döntést az egészségügyi miniszter Matt Hancock mellett a polgármester Sadiq Khan is támogatja. A munkáspárti Khan szerint egyébként indokolt lenne megfontolni a pártelnök Sir Keir Starmer ötletét is, aki szerint egy két-három hetes teljes lezárás megszakítaná a fertőzésláncokat. A briteknél 15 ezer az új napi fertőzések egyhetes átlaga.

Madridban szombaton 15 napos egészségügyi vészhelyzet vette kezdetét. A spanyol kormány tíz városban vezetett be kijárási korlátozásokat az október 12-i nemzeti ünnepet megelőzően, így ezeken a helyeken csak indokolt esetben (munka, iskola, vásárlás, stb.) szabad elhagyni az otthonokat, és az üzletek és vendéglátóegységek működését is korlátozzák. Bár a helyi hatóságok szerint túlzásba esett a kormány, a döntést igazolja, hogy az andalúziai régióban ezrek ünnepeltek az utcákon, ami miatt a helyi kormány máris újabb intézkedéseket vezetett be. Spanyolországban szeptember közepe óta 10 ezer körül van a napi új megbetegedések száma, igaz, ez a szám azóta nem nőtt számottevően.

©

A kisebb országokban is nagy a baj: Csehország, Belgium és Hollandia produkálják az EU legmagasabb számait népességarányosan. A cseheknél szerdán rendeltek el háromhetes részleges leállást: átálltak a digitális oktatásra, leállt a sportélet, bezárt a vendéglátás, és megtiltották a kültéri alkoholfogyasztást is. Hollandiában szintén szerdán léptek életbe szigorúbb korlátozások: szinte nullára szorították a háztartások közti érintkezéseket, indítványozták a home office visszavezetését, ahol lehet, és bár az iskolák nyitva maradtak, itt is bezárták az éttermeket és kávézókat a házhoz szállítást leszámítva. Az érintkezéseket már korábban 4 főre korlátozták Belgiumban, de ezen a héten már nem zárták ki a hatóságok a teljes leállás lehetőségét sem.

Ugyanez a helyzet a hasonló méretű Portugáliában is, a Magyarországgal szomszédos Románia pedig harmincnapos veszélyhelyzetet vezetett be csütörtöktől, és megtiltanak minden kül- és beltéri magáneseményt azokban a városokban, ahol az ezer főre lebontott fertőzések aránya meghaladja a hármat. Hasonló helyzetben van Írország is: bár a kisebbik szigetországban a halálozások száma nagyon alacsony, a legszűkebb családi eseményeken kívül mindennemű találkozást megtiltottak, és a vendéglátóiparnak is csak minimális lehetősége van a kiszolgálásra.

Az első hullám alatt Olaszország és Svédország rengeteget szerepelt a hírekben, előbbi Európa első nagy gócpontja volt, utóbbi pedig a korlátozások nélküli „svéd modell” miatt lett híres. A második hullám általában magasabb fertőzésszámmal jár, mint az első: ez Olaszországban beigazolódott, bár tény, hogy most sokkal többet tesztelnek naponta, mint tavasszal. Viszont Svédország kivételnek számít, ahol kora nyáron tetőzött a járvány, most pedig az akkori számok csupán fele látható a statisztikákon. A svédek kitartanak a társadalmi fegyelembe vetett bizalmuk mellett, Olaszországban október 13-tól egy hónapig viszont este kilenckor be kell zárnia a vendéglátóhelyeknek, maximum hat fő találkozhat egymással különböző háztartásokból, valamint csökkentik az utasok létszámát a tömegközlekedési járatokon. Az olasz lakosság és a gazdaság szereplői egyaránt felháborodással fogadták az intézkedéseket, pedig a helyzet még súlyosbodhat: a kiemelt veszélyzónákba kerülő városokban akár az utcai beszélgetést is megtilthatják, így történt például Genovában. Az olasz kormány ezekkel a korlátozásokkal, illetve a tavaszihoz képest meghétszerezett tesztkapacitással igyekszik megakadályozni az első hullámban látott katasztrófa megismétlődését.

©

Miért lehet ez érdekes a mi szemszögünkből?

Magyarországon szeptember eleje óta alig szigorodott a járványügyi készültség, igaz, nálunk már akkor bevezették a vendéglátóhelyek 11 órás zárását és hangsúlyosabb lett a maszkviselés is, a ki- és beutazást pedig komolyan megnehezítették, és a miniszterelnök szavaiból az következik, hogy ez egy darabig így is marad. De belföldön az imént említett országokhoz képest nálunk szinte háborítatlanul végezhető bármilyen tevékenység, még a focimeccseket is nézőkkel rendezik meg.

Ahhoz, hogy különböző országok járványhelyzetét össze lehessen hasonlítani, lakosságarányosan kell megnézni az adatokat. Napi fertőzések terén szeptemberben mindössze három EU-tagállam állt rosszabbul nálunk: Spanyolország, Franciaország és Csehország.

A korábban felsorolt országok intézkedései azért érdekesek, mert Olaszországon és Svédországon kívül lakosságarányosan mindenhol többen betegszenek meg a második hullámban, mint Magyarországon. Ha ezt a statisztikát nézzük, az uniós átlag alatt vagyunk: míg nálunk átlagosan 113 megbetegedést regisztrálnak naponta egymillió főre levetítve, addig a legsúlyosabban érintett országokban négy-ötszáz fertőzöttet is találnak. Érdekesség, hogy a régió több országa; Ausztria, Horvátország és Lengyelország is szinte azonos számokat produkál, mint Magyarország.

A magyar helyzet valójában egyáltalán nem biztató

Bár jó lenne azt hinni, hogy az előző grafikon javuló tendenciát mutat (legalább nemzetközi viszonylatban), a statisztikákon túli valóságban sokkal rosszabb lehet itthon a helyzet, mint bárhol az Unióban. Ennek legfőbb oka a sokat kritizált tesztelés: Magyarországon egymillió főre lebontva napi 1030 tesztet végeznek átlagosan, ami negyede a belga, közel harmada a francia, és majdnem fele a cseh vagy holland számoknak. Az alacsony tesztkapacitás miatt már stabilan 10 százalék felett van a hazai pozitív eredmények aránya (ez az EU-ban mindössze hat országra igaz), ami a grafikonon látható adatokkal párosítva arra a következtetésre vezet, hogy Magyarország jó eséllyel azért nincs az európai „élmezőnyben” fertőzések terén, mert jelentős részük folyamatosan a radar alatt marad. (A teljes EU-átlagra nincs kimutatás.)

A magyarországi tesztelés elégtelensége más megközelítésben is aggasztó. Az alábbi grafikonon összevetettük, miként aránylik egymáshoz az elvégzett tesztek arányos mennyisége a napi új fertőzésekével. Minél jobban tesztel és hatékonyabban védekezik egy ország, annál közelebb kell lennie a bal felső sarokhoz. Magyarország az alacsony tesztelés miatt ettől jócskán elmarad.

A halálozások is kezdenek súlyossá válni

Orbán Viktor nem egyszer hangsúlyozta, hogy legfőképp a halálozások számát figyeli a járvány második hullámában. Bár szeptemberben tény, hogy nem volt magas az elhunytak aránya, ahogy beköszöntött az október, a számok már meghaladták a tavaszi napi maximumot, mostanra pedig európai viszonylatban is magas arányról beszélhetünk: egymillió főre lebontva mindennap átlagosan 2,28-an haltak meg koronavírus-fertőzés miatt Magyarországon az elmúlt héten, ezzel pedig bőven az EU negatív élmezőnyében járunk. Ez a fertőzések számához képest is drámai: a hasonló arányú megbetegedéseket regisztráló Ausztriában és Horvátországban fele ennyien halnak meg lakosságarányosan, nem beszélve arról, hogy ezen a skálán Belgium, az Egyesült Királyság és Franciaország is mögöttünk van.

Az Orbán által belengetett december-januári tetőzés még messze van, így aggasztó a tudat, hogy Budapesten például már 50-70 százalék között van a koronavírusos betegek számára fenntartott kórházi ágyak kihasználtsága.

Párizsban 90 százalékos terheltség felett vannak a kórházak, így Emmanuel Macron korábban említett szerdai szigorítása jócskán időszerű volt. Magyarországon az alacsony tesztelés egyelőre megakadályozza azt, hogy a hivatalos számok megközelítsék a nyugat-európai szintet, de azt belőni, hogy a valóságban meddig tarthatóak a jelenlegi intézkedések, szinte lehetetlen.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Elkapta a koronavírus-fertőzést a Szent János Kórház főigazgatója

Elkapta a koronavírus-fertőzést a Szent János Kórház főigazgatója

Ritkán látott 625 lóerő: limitált szériás BMW X5 M és X6 M érkezett

Ritkán látott 625 lóerő: limitált szériás BMW X5 M és X6 M érkezett

FAZ: Orbán dupla vagy semmit játszik Bidennel

FAZ: Orbán dupla vagy semmit játszik Bidennel