szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Térképre tettük, Európában hol, mennyi a minimálbér. Magyarország mögött csak három másik ország, Románia, Bulgária és Lettország maradt le, az összes többi megelőzte. A svájciak most tartottak harmadjára népszavazást az ügyben, és most először mondtak igent a minimális keresetre. Közben jönne az egységes európai minimálbér is, ha meg tudnak róla egyezni a tagállamok.

A Genf várost magában foglaló, azonos nevű kanton lakosai vasárnap népszavazáson hagyták jóvá a legalább 23 frankos, azaz majdnem 7800 forintos óránkénti minimális keresetet a teljes munkaidőben dolgozók számára. Heti 41 órás munkaidővel számolva ez 4086 frankos, azaz 1,386 millió forintos havi fizetést jelent. A szakszervezetek azzal indokolták az összeget, hogy ennél kisebb jövedelemből lehetetlenség emberhez méltó megélhetést garantálni ezen a területen. A választásra jogosultak 58,2 százaléka értett egyet a szakszervezet javaslatával.

Genfben kiemelkedően magasak a megélhetési költségek, részben amiatt, hogy az ENSZ és más nemzetközi szervezetek alkalmazottai adómentesen magas béreket kapnak. Egy tipikus kétszobás lakás havi bérleti díja háromezer frank, az élelmiszerárak a németországinak a duplájára rúgnak, egy csésze kávé pedig négy-öt frankba kerül. A Mercer nemzetközi tanácsadó cég felmérése szerint Genf a világ 9. legköltségesebb városa a külföldieknek. Az átlagbér az országban jelenleg 6500 svájci frank.

A javaslat kidolgozói a svájci Neuchatel kanton rendszerét vették példaként. Ott lépett életbe Svájc történetében elsőként a minimálbér 2017-ben, amit óránként 20 frankban állapítottak meg. Országos szinten tehát nincs meghatározott minimálbér Svájcban.

Érdekesség, hogy a szavazók korábban már kétszer is elutasították egy nemzeti szintű bérminimum bevezetésének lehetőségét: először 2011-ben, majd 2014-ben mondtak nemet egy helyi szinten érvényes minimálbérre. Most a koronavírus miatt változott meg az emberek véleménye, a járvány több szakmát is veszélyeztet Svájcban.

Magyarország sereghajtó

A svájci kiemelkedően magas összeg, de megnéztük és térképre tettük, hogy más európai országokban hogyan alakul a minimálbér.

Az Európai Bizottság adatai azt mutatják, hogy Luxemburg, Írország, Hollandia és Belgium jár elöl, a sor végén pedig Románia, Lettország és Bulgária kullog. Magyarországnak sincs oka az örömre: a magyar minimálbér havi 487 euró, azaz valamivel több mint 160 ezer forint. Ha a visegrádi országokat vesszük, Csehország, Szlovákia és Lengyelország is megelőzi Magyarországot az Eurostat adatai szerint.

A világon eddig egyébként Ausztráliában volt a legmagasabb az órabérminimum: a 19,84 ausztrál dollár 13,15 svájci franknak felel meg.

Lesz-e európai minimálbér?

Közben az Európai Bizottság az európai szakszervezetekkel és a munkáltatói érdekképviseletekkel együtt arra keresi a választ, hogyan lehet méltányos minimálbért adni minden uniós munkavállalónak. Korábban a bizottság közleményében azt írta, hogy a koronavírus-járvány súlyos csapást mért az uniós tagállamok gazdaságára, vállalkozásaira, valamint az európai emberek jövedelmére. „Elengedhetetlen, hogy az EU-ban minden munkavállaló tisztességes megélhetésre tegyen szert, amiben a minimálbérek alapvető szerepet játszanak” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy a bizottságnak nem célja az egységes európai minimálbér megállapítása.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ígérte meg még beiktatásakor, hogy a következő 5 évben olyan jogi keretet alakítanak majd ki, amely minden európai munkavállaló számára méltóságteljes életszínvonalat biztosít. Ennek része az „igazságos” minimálbér. A kezdeményezés arra irányul, hogy minden uniós országban meghatározzanak egy, az ottani ár- és bérszínvonalhoz igazodó minimálbért, amely nem lehetne kisebb az adott ország medián bérének 60 százalékánál, vagyis annál az összegnél, amelynél többől ugyanannyian élnek, mint ahányan kevesebből.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Pitti Zoltán hvg360

Minimálbérek: nem is arról vitázunk, amiről kellene?

Pitti Zoltán közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem nyugalmazott tudományos kutatója, az adóhatóság korábbi elnöke veszi sorra, hogy miért visznek tévútra azok az érvek, ellenérvek, ötletek és gondolatok, amelyek a legkisebb keresetekről szóló viták, egyeztetések során rendre felmerülnek.