Akár be is jöhet az EU klímaterve, de még Orbánnak is lesz egy-két szava hozzá

Morbid fordulattal élve: nemcsak a koronavírus okán lehet megfulladni manapság, hanem a klímakatasztrófa okozta tomboló erdőtüzek vagy az egyre növekvő tengerszint miatt is. Az éghajlatváltozásra adna választ az Európai Bizottság azzal, hogy 2030-ra újabban 55 százalékkal írná elő csökkenteni a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest az eddig célzott 40 százalék helyett – jelentette be Ursula von der Leyen bizottsági elnök. Azzal érvel, hogy az EU a már meglévő intézkedésekkel is jó úton halad a 40 százalékos cél túlszárnyalása felé, könnyen meglehet a 45 százalék is. Ráadásul a megújuló energiaforrások részesedése a vártnál gyorsabban növekszik az energiatermelésben. A különbség a régi és az új cél között ettől még jelentős. Magyarországnak például a 40 százalékos csökkentéshez is évi 7,6 millió tonnával kellene visszafognia szén-dioxid-kipufogását a 2017-es szinthez képest.

Ursula von der Leyen beszéde:

State of the Union Address 2020 by Ursula von der Leyen, President of the European Commission (enriched version)

On 16 September 2020, Ursula von der Leyen, President of the European Commission, delivered her 2020 State of the European Union address before the Members of the European Parliament in Brussels, Belgium, presenting her priorities for the year ahead and outlining her vision for how the European Union could evolve in the future.

A szabály megváltoztatásához szükség lesz az Európai Parlamentre és a tagállamok vezetőit tömörítő Tanácsra is. Arra a Tanácsra, ahol a 40 százalékos célt, valamint a 2050-es karbonsemlegességet tartalmazó megállapodást is csak több csúcstalálkozó árán, vérrel, verítékkel, némi csalással és nagyon sok kenőanyaggal sikerült átpasszírozni, mások mellett éppen Orbán Viktoron.

A probléma persze a pénz. A klímavédelmi fordulat nem olcsó mulatság, rengeteg fejlesztés, átalakítás kell hozzá. Például le kell szerelni a széntüzelésű erőműveket, amelyekből még Magyarországon is van egy, a mátrai, Lengyelországban pedig ezek termelik az áram nagy részét. Von der Leyen szerint az 55 százalékos cél összesen körülbelül évi 350 milliárd euró (125 ezermilliárd forint) pluszbefektetést igényel ahhoz képest, amennyit az EU a megelőző évtizedben az energiaszektorára költött. A 40 százalékos cél elérésének pótlólagos költsége csak 260 milliárd euró lenne évente. A képlet innen nézve egyszerű: ha az akadékoskodó keleti tagállamok nem kapnak elég pénzt, keresztbe fekszenek a módosításnak.