Orbán továbbra sem érdekelt a menekültügy tartós rendezésében
7 perc
2020.09.30. 13:00
Miközben a visegrádi tagállamok a magyar miniszterelnök vezetésével elvi alapon támadják az Európai Unió menekültügyi reformját, amely a visszatoloncolások megszervezésére és egy tranzitzónára emlékeztető eljárásra épül, addig az EU külső határain fekvő déliek a szolidaritás hiányára panaszkodnak.
Győztes brüsszeli csataként is ünnepelhetné az Európai Bizottság migrációs és menekültügyi tervezetét az Orbán-kormány, ha a kérdéshez szakpolitikai alapon, és nem kampánytémaként közelítene. Az új javaslatcsomag kulcselemei a visszatoloncolás és az úgynevezett határeljárás megszervezése. Ezek éppen azt a magyar kormány által is sokat hangoztatott célt szolgálják, hogy akinek nincs joga Európában tartózkodni, az be se léphessen, vagy ha már valahogy bejutott, akkor minél gyorsabban elhagyja az EU területét.
Orbán Viktor mégsem győzelmet ünnepel, hanem uniós átverésre figyelmeztet. A 2022-es választásokra készülő Fidesznek ugyanis „a migránsokat betelepítő Brüsszel” rémképe politikailag hasznosabb, mint annak beismerése, hogy Európa a magyar kormány álláspontjához is igazodik – főleg a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági kihívásai közepette.
A reform sorsát azonban nemcsak Orbán taktikai ellenállása pecsételheti meg, hanem Görögország és Olaszország jogi kifogásai is, mivel a homályosan megfogalmazott javaslatcsomag továbbra sem ad megfelelő garanciákat az európai szolidaritásra.