Lánczi Tamás: Feljelentést teszek az alkotmányos rendet veszélyeztető Fleck Zoltán ellen
Az ELTE oktatójának kijelentéseit korábban a köztársasági elnök és Bayer Zsolt kormányközeli publicista is bírálta.
Az ELTE oktatójának kijelentéseit korábban a köztársasági elnök és Bayer Zsolt kormányközeli publicista is bírálta.
Az egyetem elutasítja, hogy közjogi méltóságok, politikusok vagy bárki más „zsarolása” vagy „fenyegetése” javasolt politikai eszközként jelenjen meg.
Válaszolt Sulyok Tamás államfő dorgáló reakciójára Fleck Zoltán jogász, akinek élénk vitát váltott ki a köztársasági elnök lehetséges, 2026-os választás utáni politikai mozgását elemző kijelentése.
Rohadéknak és elmebetegnek nevezte a fideszes publicista a jogtudóst, akit már előzőleg az államfő is bírált „ alkotmánysértőnek és erőszakra buzdító” kijelentése miatt.
Mit szeretne, Fleck Kolléga? Utcai harcot, forradalmat? – írta posztjában Sulyok Tamás.
Az ellenzék közjogi munkacsoportjának vezetője azt mondta, hogy a kormányváltás után a fideszes képviselőkkel is keresnék a megegyezést.
Hiába értenek vele egyet sokan, bemondásra nem lehet eltávolítani Polt Péter legfőbb ügyészt vagy az alkotmánybírókat – mondja a hvg360-nak Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője. Márki-Zay Péter eltökéltnek tűnik, ám ebben Majtényi nem bátorságot lát, hanem önbizalomhiányt. Elmondta azt is, mivel kezdhetne az új Országgyűlés.
Feles többséggel is hozzányúlna az Alaptörvényhez és a sarkalatos törvényekhez Márki-Zay Péter, a részleteken egy jogászcsapat dolgozik. Balázs Zoltán filozófus, a Corvinus Egyetem tanára azt mondja, veszélyes és illuzórikus a kizárólagos hatalomgyakorlásra hivatkozva kétharmados törvényeket semmissé nyilvánítani. A sok sarkalatos törvény Orbán Viktor mozgásterét is szűkíti majd, ha a következő választást kisebb többséggel nyeri meg. Ez viszont jelentős alkupozíciót jelent majd az ellenzék számára. Interjú.
Az úgynevezett „áprilisi törvényeket” Fleck Zoltán jogász-szociológus vezetésével dolgozzák ki, de a programot a pártoknak kell jóváhagyniuk.
A hatalom propagandistái cinikus módon, a jogállamiság védelmezőinek szerepébe bújva támadják azt, aki nyilvánosan gondolkodik azon, hogy egy esetleges ellenzéki győzelmet követően a jogállam jogállami módszerekkel helyreállítható-e, avagy más megoldást kell találni. Az ELTE tanárának, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet munkatársának véleménycikke.
Összehasonlítható-e egy pedofil képeket gyűjtögető cselekménye egy közlekedési szabálysértőével? Pénzbüntetésnél lehet-e azt mondani, hogy X összeget ér egy elkövetés? És miért annyit? Hogy lehet a málna ilyen drága, ha a répa csak ennyi? Sokan piaci szemlélettel ítélkeznek az ítéletekről, de a büntetőjog összetettebb dolog. Ezt világítja meg ebben az írásban Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE tanára.
„Ez nem Alkotmánybíróság” – mondta a jogszociológus a hvg.hu heti podcastjában. Fleck Zoltánnal Handó Tündéről és a magyar igazságszolgáltatás állapotáról beszélgettünk.
A posztról távozó Trócsányi László nem értett egyet azzal, hogy képviselőkkel nyújtatnak be törvényjavaslatokat, de sokat nem tett ez ellen. Ezzel a kihívással utódja, Varga Judit is szembesül.
Komoly ellentét feszül az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal között, ráadásul ellenséges hatalomnak könnyű bedarálni a bírói hatalmat, állítja Fleck Zoltán egyetemi tanár.
Arra találták ki a jogállamot, hogy a jog uralmát kelljen elviselnünk, és ne az önkényre hajlamos, szubjektív emberi tényezőnek legyünk kitéve. Különben az olyan jogi kreténséget is képes lesz befogadni az igazságszolgáltatás szervezete, mint a volt miniszterelnök terrorcselekményére vonatkozó feljelentés.
Fleck Zoltán szerint elképzelhető, hogy az ügyészség vádat emel Biszku Béla ellen a kommunizmus bűneinek tagadása miatt, a szólásszabadság érdekében azonban reméli, ha így lesz, a bíróság felmenti az egykori belügyminisztert. A jogszociológus elmondta: pótcselekvésnek tartja az 1956 utáni megtorlások egyik irányítójának nyilatkozata miatt indított eljárást.
A közbeszéd része lett a teljesen nyílt rasszista beszéd, de ennek előnye is van. Többek közt ez hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az anBlokk közéleti-tudományos folyóirat negyedik, a cigánykérdéssel foglalkozó, Cigányozás címmel megjelent számának megjelenése apropóján tartottak hétfő este a budapesti Kossuth Klubban. Lehetetlen volt nem észrevenni, hogy a vita során a „roma” szónál sokkal többször hangzott el a „cigány” – nem véletlenül.
Az 1989-90-es rendszerváltás során létrehozott jogi konstrukciók megmerevedésének okait elemzi többek között Fleck Zoltán jogszociológus Változások és változatlanságok. A magyar jogrendszer a rendszerváltás után c. kötete, amely a Napvilág Kiadó gondozásában jelent meg. A ELTE tanszékvezetőjét, akinek kutatási területe a jogállam intézményrendszere, azon belül is az igazságszolgáltatás társadalmi támogatottsága a mai helyzet jogi vonatkozásiról kérdeztük.