Fukusima: kiemelték az első adag fűtőanyagot a sérült atomerőműből
40 évig tart a szőkőártól 2011-ben megsérült fukusimai atomerőmű szétszerelése, most kiemeltek az egyik reaktorban egy adag nukleáris fűtőelemet.
40 évig tart a szőkőártól 2011-ben megsérült fukusimai atomerőmű szétszerelése, most kiemeltek az egyik reaktorban egy adag nukleáris fűtőelemet.
Igaz, a közvetlenül az erőmű melletti Okuma 10 ezer lakosa közül csak 367-en költöztek vissza egyelőre.
Néhány nappal az után, hogy japán szakemberek egy hosszú robotkarral lenyúltak a fukusimai atomerőmű aljára, a tudósok fotókat tettek közzé az ott talált olvadt fűtőanyagról.
Fontos kísérlet zajlott a fukusimai atomerőműnél, ahol a szakemberek egy hosszú robotkarral próbáltak meg hozzáférni az egyik atomreaktor aljában található, rendkívül radioaktív anyaghoz.
A kaliforniai Napa-völgyből származó borokban mutatták ki a radioaktív cézium-137 izotópot.
3800-an perelték a japán kormányt, a bíróság a kormány ellen döntött.
Feltehetőn megolvadt nukleáris fűtőanyagot talált vasárnap az egyik robot a hat éve szerencsétlenül járt fukusimai atomerőmű hármas reaktorának vizsgálatakor.
Megkezdődött pénteken Tokióban az a büntetőper, melyben gondatlansággal vádolják a fukusimai nukleáris katasztrófa miatt a Tepco energiavállalat három korábbi vezetőjét.
A miniszter a japán kormánypárt képviselői előtt tett egy meggondolatlan kijelentést arról, mi a fukusimai katasztrófa jó oldala. Másnap lemondott.
A Tokiói Elektromosenergia-szolgáltató Vállalat (TEPCO) két héten belül a második robotot is beküldte a fukusimai atomerőmű 2-es blokkjába. Ez is tönkrement.
Most először küldtek be egy robotot a 2011-es balesetben károsodott fukusimai atomerőmű 2-es blokkjába. A gép nem bírta sokáig.
Több,mint kétszer annyiba kerülhet a fukusimai katasztrófa következményeinek felszámolása, mint azt eredetileg gondolták. A japán kormány szerint az összes költség meghaladja majd a 22 600 milliárd jent- ez euróban 188,5 milliárdot jelent.
A válasz: sehonnan. Aggódnia nem kell ugyan a sugárzástól, de azért furcsa, mekkora zűrzavar van az uniós szabályok betartása körül.
A sugárzás mértéke sokezerszerese volt a megengedettnek.
Mi köti össze és mi választja szét az emberiség történelmének két (eddigi) legnagyobb technológiai katasztrófáját? Miért tudunk többet Csernobilról, mint Fukusimáról? Milyen hatásnak van kitéve az az ötmillió ember, aki ma is sugárszennyezett területen él? Mirnijt vagy Aszódit érdemes-e inkább elolvasni?