Ausztrál kutatók szerint nem véletlen, hogy 466 millió évvel ezelőtt nagyon sok meteorit épp a Földnek ugyanazon pontjába csapódott be – ez járulhatott hozzá az eddigi legdurvább jégkorszak kialakulásához. A szimulációk ezt a feltételezést igazolják.
A Holdon gyorsabban telik az idő, mint a Földön. A különbség ugyan csekély, idővel azonban összeadódhat, ami már veszélybe sodorhatja a nagy pontosságot igénylő küldetéseket. A NASA ezért egységes időzónát vezet be, amit majd a holdi telepesek is használhatnak.
Hamarosan a Föld közelébe kerül az 2024 PT5 kódjelű aszteroida, aminek pályáját a Föld gravitációja módosítja.
Jelenleg az Apophis nevű aszteroidát tartják a legveszélyesebbnek a Földre nézve, ami 2029-ben és 2036-ban is közel kerül majd a bolygónkhoz.
A Juice űrszonda egy veszélyes manővert hajtott végre a Föld és a Hold segítségével, hogy üzemanyagot spóroljon a későbbi munkájához.
Egy nemzetközi kutatócsoport egy 1268 méter hosszú mintát tudott venni a földköpenyből, ami több mint hatszor hosszabb az eddigi mintánál.
Brit kutatók egyelőre nem tudták megállapítani, hogy fosszília-e, amit Gabonban találtak. Ha igen, akkor a Földön az összetett életforma a most ismertnél 1,5 milliárd évvel korábban alakulhatott ki.
A NASA tudósai a 2022-es DART-küldetés óta vizsgálják a misszióból származó adatokat, amelyek egy fontos részletre derítettek fényt.
Csillagászok szerint a Föld és a Hold közötti távolság tizedére közelíti meg a 99942 Apophis nevű kisbolygó a Földet, de ütközni nem fog vele.
Svájci kutatók a Föld mozgása, a mélyben zajló folyamatok és a sarki jégtakaró olvadása között találtak érdekes összefüggéseket.
Ha nem módosul ismét a kitűzött cél, akkor 2027-ben vezetheti bele az egyik űrszondáját Kína a 2015 XF261 nevű aszteroidába, hogy letérítse azt a pályájáról.
Az LHS 1140b az egyik legjobb esély arra, hogy a tudósok a Naprendszeren kívüli élet után kutassanak.
Jelentős mértékben csökken a globális termékenységi ráta, és az évtizedeken belül fogyásnak induló népesség új társadalmi és gazdasági kihívások elé állítja a világot.
Június 27-én és június 29-én is elhalad egy-egy aszteroida a Föld mellett. Előbbi a nagyobb, de jóval nagyobb távolságra kerüli majd el a bolygónkat, mint a két nappal később érkező társa.
Amerikai tudósok azt vizsgálták, a Földön kibocsátott rádiójelek közül melyeket lehet befogni az űrben. Ez az idegen civilizációk megtalálásához is közelebb viheti az emberiséget.
Szeptembere végén érheti el a Földhöz legközelebbi pontját az az üstökös, ami látszólag a csillagokat is túlragyoghatja majd.
Kutatók szerint a bolygó lemezeinek mozgása arra enged következtetni, hogy a ma ismert kontinensek előbb-utóbb szuperkontinensé állnak majd össze.
Japán mérnököknek sikerült teljesíteniük az űrszemét eltakarítására indított küldetés első részét, így hamarosan valóban eltűnhet a Föld körüli pályáról a kiszemelt hulladék.
Egy nemzetközi kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a fehér törpe csillagok gravitációs ereje olyan nagy, hogy néhány év alatt porrá őrlik a közelében megmaradt aszteroidákat, holdakat és bolygókat is.
Több műhold is megörökítette, ahogy a Hold árnyékot vetett a Földre április 8-án.
