szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A NASA tudósai a 2022-es DART-küldetés óta vizsgálják a misszióból származó adatokat, amelyek egy fontos részletre derítettek fényt.

A NASA történelmi tettet hajtott végre 2022-ben azzal, hogy a DART-küldetés során egy űrszondát vezetett bele a Dimorphos nevű aszteroidába, így térítve el az égitestet a pályájáról. A misszió sikere azt jelentette, működik a bolygóvédelmi terv, és vészhelyzetben esély lehet arra, hogy egy Föld felé tartó aszteroidát kivédjen az emberiség.

A küldetés során szerzett adatokat azóta is tanulmányozzák a szakemberek, a NASA pedig új információkat tárt fel a Dimorphosról. A Nature Communications című tudományos lapban öt cikkben értekeznek a kutatók arról, hogy milyen volt a bináris rendszerben – vagyis egy másik társával, a Didymosszal együtt száguldó – égitest geológiája. Az eredmények betekintést nyújtanak abba, miként változnak meg idővel az aszteroidák. Ez nemcsak a Föld védelme miatt fontos, hanem azért is, mert ki lehet belőle olvasni a Naprendszer történetét.

A csapat elemezte a kisebb Dimorphos topográfiáját, és a DART űrszonda által rögzített képeken különböző méretű sziklákat figyelt meg. Kiderült, a nagyobb Didymos alacsonyabban simább, magasabban viszont sziklásabb volt, és több kráter volt a felszínén, mint a Dimorphos-nak. A szerzők úgy vélik, hogy a két objektum szétválhatott.

Végre kiderült, miért viselkedett annyira furcsán az aszteroida, amibe belevezetett egy űrszondát a NASA

Szuperszámítógéppel szimulálták tudósok, mi történt pontosan akkor, amikor a DART-misszió során eltérítették a pályájáról a Dimorphos nevű aszteroidát.

A kutatók feltételezése szerint a Didymos nagyjából 12,5 millió éves lehet, míg kisebb társa, a Dimorphos csupán 300 ezer éve keletkezett. A szakemberek emellett úgy vélik, az adatelemzéssel az is kiderülhet, miért térítette le a pályájáról olyan hatékony a DART űrszonda a kisbolygót.

Az elemzések alapján arra is sikerült rámutatni, hogy a Dimorphos valószínűleg fokozatosan alakult ki, miközben egyre csak gyarapodott a szülőaszteroidától kapott anyaggal. A Didymos vélhetően a Naphoz közeledve, a csillag gravitációs hatása miatt “fogyhatott le”. Ez a következtetés megerősíti azt a jelenlegi elméletet is, amely szerint egyes kettős kisbolygórendszerek egy nagyobb, úgynevezett elsődleges aszteroida elszórt maradványaiból jönnek létre, amelyek új égitestté állnak össze.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!