Olyan hatása is van a Földre a globális felmelegedésnek, amire eddig senki sem gondolt
Svájci kutatók a Föld mozgása, a mélyben zajló folyamatok és a sarki jégtakaró olvadása között találtak érdekes összefüggéseket.
HVG
Az, hogy az emberi tevékenység felelős a globális felmelegedésért, már számtalan tudományos kutatás bebizonyította. A légkörben felgyülemlő üvegházhatású gázok miatt egyre melegebbé válik a bolygónk, ezt pedig csak katalizálja az, hogy az egyre magasabb hőmérséklet miatt olvadnak a sarki jégsapkák. Úgy tűnik azonban, hogy a magasabb globális átlaghőmérséklet és a megemelkedő tengerszinten túl más hatása is van a jégtakaró olvadásának.
A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) tudósainak legfrissebb tanulmánya szerint az olvadó jégtakarók összezavarják azokat a természetes mozgásokat, amelyek hatással vannak a Föld forgási sebességére. A kutatók mesterséges intelligenciát használtak a pólusmozgás jobb megértésére. A pólusmozgás nem más, mint a Föld forgástengelyének a kéreghez viszonyított mozgása.
Az eredmények azt jósolják, hogy ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább növekszik, az nagyobb hatással lehet a bolygó mozgására, mint a Hold árapály ereje. Évmilliárdok óta a Hold határozta meg a nappalok hosszát. Benedikt Soja, aNature Geoscience-ben megjelent publikáció társszerzője szerint az ember sokkal nagyobb hatással van a bolygóra, mint azt bárki is el tudná képzelni.
a sarkokon olvadó jég miatt a víz az Egyenlítő felé áramlik, ami lelassítja a bolygó forgását. Ez felborítja a Föld egyensúlyát.
Vagyis tulajdonképpen a jégolvadás miatt hosszabbak lesznek a napok. Persze itt nem órákban mérhető változásra kell gondolni, csupán néhány ezredmásodpercről van szó.
Amerikai kutatók szerint minél lassabb egy óceáni áramlat, annál több szén-dioxid szabadul fel a mélyből.
A kutatók a neurális hálózat segítségével azt is megvizsgálták, hogy milyen hatása van más mozgásokra a változásnak. Kiderült: Föld magjának mozgása és az olvadó jég miatti változás kölcsönhatásban van egymással. Vagyis utóbbi miatt a Föld magjának mozgása is változik.
A szakemberek hangsúlyozzák: ezek a változások olyan minimálisak, hogy nem kell miattuk aggódni. Tény azonban, hogy léteznek, ami rendkívül fontos a bolygó működésének tanulmányozása szempontjából.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben.