Mitől voltak a brutális árvizek tavaly? A tudósok részletesen elmagyarázzák
Az időjárási szélsőségek erősen megzavarták a globális vízkörforgást.
Az időjárási szélsőségek erősen megzavarták a globális vízkörforgást.
1859-ben olyan erős napkitörés történt, hogy a Napból kiáramló részecskék miatt kigyulladtak az akkor elterjedőben lévő távíróberendezések. Emiatt sokan úgy vélik, egy hasonló esemény ma, amikor a technológia jóval nagyobb mértékben átszőtte a mindennapokat, valóságos összeomlást váltana ki a társadalom mindennapi működésében. A kockázat nem nulla, de azért van mivel hűteni a kedélyeket.
Az aszteroidák követése a Naprendszerben azért is nehéz, mert a gravitáció miatt a fény elhajlik, így nem pontosan ott vannak az objektumok, ahol látni őket. Spanyol kutatók munkájának köszönhetően azonban ez most megváltozott.
A szoláris év és a naptári év közötti különbséget eddig még nem sikerült tökéletesen kiküszöbölni, de a Gergely-naptár közel van ehhez. De mi történne, ha nem lenne szökőév, és minden évben 28 napos lenne a február?
Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének egyik eszköze lehet a regeneratív mezőgazdaság. Európában nincs hivatalos szabályrendszere, fő kérdésekben még a követői között sincs egyetértés.
A tudomány sokat vitatkozik arról, hogy az üstökösöknek milyen szerepük van abban, hogy a Föld óceánjai kialakulhattak, és egyáltalán: van-e ebben szerepe. A kérdés most eldőlni látszik.
Amerikai kutatók szerint a Föld gravitációja alaposan megdolgozhatja az Apophis nevű aszteroida felszínét, amikor 2029. árpilis 13-án elrepül a Föld mellett.
Újabb óra készült az Omega és a Swatch együttműködésében. A legújabb MoonSwatch nemcsak a Hold, de a Föld fázisait is megmutatja.
Régóta foglalkoztatja már a tudósokat, hogy a Földet eltaláló meteoritok vajon honnan származhattak. Összességében több ezer űrkőzetet találtak már, ám csupán 6 százalékuk forrása volt ismert. Ez az arány azonban most 70 százalékra ugrott fel.
Egy nemzetközi tudósokból álló csoport szerint katasztrófával fenyeget, hogy a történelem során először nem a természetes módon működik a Föld vízkörforgása. A csapadékra, mint az édesvíz forrására többé nem lehet számítani.
Az Európai Űrügynökség műholdja timelapse videót készített a Föld egy évéről.
Egy 24 tudományos intézet tudósaiból álló csapat a madarak kihalásán keresztül próbált rámutatni arra, hogy milyen súlyos ára van az ember felelőtlenségének a bolygó szempontjából.
Skót kutatók Afrika partjainál bukkantak egy 8,5 kilométer széles kráterre, ami a mérések alapján 66 millió évvel ezelőtt keletkezett. Épp akkor, amikor a dinoszauruszok kipusztultak.
Az Európai Űrügynökség űrszondája, a Juice egy speciális műszerrel fotózta le a Földet, ami láthatóvá tette a Van Allen sugárzási övet.
A kutatók a Barnard-csillag körül találták meg azt az újabb exobolygót, aminek csupán 3,15 földi napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a központi csillagát.
A NASA Curiosity nevű Mars-járója küldetése 4295. marsi napján felnézett az égre, majd egy különleges látványt rögzített.
Ausztrál kutatók szerint nem véletlen, hogy 466 millió évvel ezelőtt nagyon sok meteorit épp a Földnek ugyanazon pontjába csapódott be – ez járulhatott hozzá az eddigi legdurvább jégkorszak kialakulásához. A szimulációk ezt a feltételezést igazolják.
A Holdon gyorsabban telik az idő, mint a Földön. A különbség ugyan csekély, idővel azonban összeadódhat, ami már veszélybe sodorhatja a nagy pontosságot igénylő küldetéseket. A NASA ezért egységes időzónát vezet be, amit majd a holdi telepesek is használhatnak.
Hamarosan a Föld közelébe kerül az 2024 PT5 kódjelű aszteroida, aminek pályáját a Föld gravitációja módosítja.
Jelenleg az Apophis nevű aszteroidát tartják a legveszélyesebbnek a Földre nézve, ami 2029-ben és 2036-ban is közel kerül majd a bolygónkhoz.