Átvilágították a Föld mélyét, a tudósok sem értik, mit találtak a Csendes-óceán alatt
Svájci kutatók olyan struktúrát találtak a Csendes-óceán alatti földköpenyben, amikről nem tudják pontosan, hogy micsoda, és elvileg nem is lehetnének ott.
Svájci kutatók olyan struktúrát találtak a Csendes-óceán alatti földköpenyben, amikről nem tudják pontosan, hogy micsoda, és elvileg nem is lehetnének ott.
4,2 kilométer átmérőjű az az aszteroida, ami hamarosan eléri látszólagos fényességének csúcsát. Távcsővel könnyen megfigyelhető az objektum.
Az időjárási szélsőségek erősen megzavarták a globális vízkörforgást.
1859-ben olyan erős napkitörés történt, hogy a Napból kiáramló részecskék miatt kigyulladtak az akkor elterjedőben lévő távíróberendezések. Emiatt sokan úgy vélik, egy hasonló esemény ma, amikor a technológia jóval nagyobb mértékben átszőtte a mindennapokat, valóságos összeomlást váltana ki a társadalom mindennapi működésében. A kockázat nem nulla, de azért van mivel hűteni a kedélyeket.
Az aszteroidák követése a Naprendszerben azért is nehéz, mert a gravitáció miatt a fény elhajlik, így nem pontosan ott vannak az objektumok, ahol látni őket. Spanyol kutatók munkájának köszönhetően azonban ez most megváltozott.
A szoláris év és a naptári év közötti különbséget eddig még nem sikerült tökéletesen kiküszöbölni, de a Gergely-naptár közel van ehhez. De mi történne, ha nem lenne szökőév, és minden évben 28 napos lenne a február?
Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének egyik eszköze lehet a regeneratív mezőgazdaság. Európában nincs hivatalos szabályrendszere, fő kérdésekben még a követői között sincs egyetértés.
A tudomány sokat vitatkozik arról, hogy az üstökösöknek milyen szerepük van abban, hogy a Föld óceánjai kialakulhattak, és egyáltalán: van-e ebben szerepe. A kérdés most eldőlni látszik.
Amerikai kutatók szerint a Föld gravitációja alaposan megdolgozhatja az Apophis nevű aszteroida felszínét, amikor 2029. árpilis 13-án elrepül a Föld mellett.
Újabb óra készült az Omega és a Swatch együttműködésében. A legújabb MoonSwatch nemcsak a Hold, de a Föld fázisait is megmutatja.
Régóta foglalkoztatja már a tudósokat, hogy a Földet eltaláló meteoritok vajon honnan származhattak. Összességében több ezer űrkőzetet találtak már, ám csupán 6 százalékuk forrása volt ismert. Ez az arány azonban most 70 százalékra ugrott fel.
Egy nemzetközi tudósokból álló csoport szerint katasztrófával fenyeget, hogy a történelem során először nem a természetes módon működik a Föld vízkörforgása. A csapadékra, mint az édesvíz forrására többé nem lehet számítani.
Az Európai Űrügynökség műholdja timelapse videót készített a Föld egy évéről.
Egy 24 tudományos intézet tudósaiból álló csapat a madarak kihalásán keresztül próbált rámutatni arra, hogy milyen súlyos ára van az ember felelőtlenségének a bolygó szempontjából.
Skót kutatók Afrika partjainál bukkantak egy 8,5 kilométer széles kráterre, ami a mérések alapján 66 millió évvel ezelőtt keletkezett. Épp akkor, amikor a dinoszauruszok kipusztultak.
Az Európai Űrügynökség űrszondája, a Juice egy speciális műszerrel fotózta le a Földet, ami láthatóvá tette a Van Allen sugárzási övet.
A kutatók a Barnard-csillag körül találták meg azt az újabb exobolygót, aminek csupán 3,15 földi napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a központi csillagát.
A NASA Curiosity nevű Mars-járója küldetése 4295. marsi napján felnézett az égre, majd egy különleges látványt rögzített.
Ausztrál kutatók szerint nem véletlen, hogy 466 millió évvel ezelőtt nagyon sok meteorit épp a Földnek ugyanazon pontjába csapódott be – ez járulhatott hozzá az eddigi legdurvább jégkorszak kialakulásához. A szimulációk ezt a feltételezést igazolják.
A Holdon gyorsabban telik az idő, mint a Földön. A különbség ugyan csekély, idővel azonban összeadódhat, ami már veszélybe sodorhatja a nagy pontosságot igénylő küldetéseket. A NASA ezért egységes időzónát vezet be, amit majd a holdi telepesek is használhatnak.