Óriási kockázatokat lát a jövő évi büdzsében a Költségvetési Tanács
A KT szerint a világkereskedelmi feszültségek jócskán odaverhetnek a 2026-os magyar gazdasági terveknek.
A KT szerint a világkereskedelmi feszültségek jócskán odaverhetnek a 2026-os magyar gazdasági terveknek.
A kormány arra teszi fel a 2026-os büdzsét, hogy összejön a 4 százalékos növekedés. A mozgásteret csökkentette az anyák szja-kedvezményével, az emiatt megtartott különadók kétes eszközei a bevételszerzésnek.
A gazdasági növekedés az idén is alacsonyabb lehet, mint ahogy azt a kormány várja, miközben az infláció biztos, hogy nagyobb lesz a prognózisában szereplőnél – derül ki a Költségvetési Tanács friss jelentéséből.
Nincs szankciója, ha az alaptörvény adósságszabálya nem teljesül, de a hitelesség múlhat rajta, és ha rendszeresen elvétik, a piac büntethet – mondja Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke. A testület a 2025-ös büdzsét a jelentős kockázatok ellenére nem vétózta meg.
Idő előtti lenne, és „veszélyeztetné a megfelelő hatás kiváltását”, ha a kormány elárulná, hogyan akarja biztosítani, hogy legyen elég bevétel az államkasszában, és ne legyen túl sok kiadás.
A kormány azt ígéri, visszatér a járvány előtti hiány- és adósságcsökkentési pályára, 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos inflációval számolnak jövőre. Többet fordítanak a honvédelemre és a nyugdíjakra.
A Költségvetési Tanácsot vezető Kovács Árpád szerint a jegybankelnök is véleményezte a kormány tervezetét, de megvan az oka, hogy miért nem írta alá.
A volt jegybankelnök szerint nem meglepő, hogy jövőre böjti év várható, ám a recesszió mélysége és időtartama egyelőre beláthatatlan.
A Költségvetési Tanács értékeléséből kiderült, hogyan akarja a kormány az Országgyűlést megkerülve, rendeleti úton átszabni a jövő évi költségvetést.
Semmit nem kell bevinni az amúgy is téli szünetre vonult Országgyűlés elé.
Minden rendben lesz Magyarországon, szép ütemben fog nőni a gazdaságunk, az infláció lassul, a családok pedig nem érzik meg a kiadáscsökkentést. Már persze ha addig véget ér a háború, visszatérnek az energiaárak a régi szintre, megjavul az áruszállítás és az ellátási láncok helyzete, sikerül kiegyezni az EU-val, és minden más negatív folyamat is lassul, mert ha nem, akkor azért marad még néhány kockázat – így számol legalábbis a kormány a 2023-as költségvetés tervezetében.
A pénzügyminiszter szerint válságálló gazdaságot építenek, és elárulta azt is, mennyire csökkentenék az államadósság szintjét.
A Corvinus Egyetem tanára, Deák Dániel szerint kormányváltás esetén nem marad Orbán Viktor kezében a tényleges gazdasági és politikai hatalom. A korábbi tapasztalatok alapján úgy látja, a mostani csúcsoligarchákat leszámítva a többiek azonnal átállnak az új kormány mellé, ám az infláció és az óriási államadósság nehézzé teszi az új kormány dolgát, emiatt nem is várható, hogy 2–3 éven belül elindítson olyan folyamatokat, amelyek esélyt adnak a felemelkedésre.
Szóban is kifejtette a 2022-es kormányzati költségvetéssel szembeni kritikáit a Költségvetési Tanács elnöke a Parlamentben. A kormányzati tervekkel szembemenő ajánlásait az azokról végső soron dönteni hivatott képviselők „megfontolásába” ajánlotta.
Nem stimmel a 2021-es költségvetés módosítási tervezetében a kétféleképpen megfogalmazott új hiánycél – a kormány ugyanis jelentős biankó csekket ad magának a menet közbeni módosításokra. A teljes év végi hiány 3990 milliárd forintra várható. A hiány részletes levezetését a kormány a Költségvetési Tanácsnak megmutatta, de a beterjesztendő (nyilvános) javaslatból kihagyta. A kormány rengeteg pénzt vár Brüsszeltől.