A Költségvetési Tanács (KT) tudomásul veszi, hogy a kormányt a 2022-es költségvetés tervezése során fontos, a jövőt szolgáló társadalompolitikai és gazdaságösztönző szándékok vezérlik, ezzel együtt a testület az egyensúly gyorsabb helyreállása és a gazdaság túlfűtöttségének elkerülése érdekében indokoltnak tartja a hiány- és adósságmérték markánsabb csökkentését – mondta Kovács Árpád, a KT elnöke, a 2022. évi büdzsé parlamenti vitájában az MTI beszámolója szerint.

Kovács Árpád ezzel lényegében szóban is elismételte, amit a KT a költségvetés tervezetének írásos véleményezésében kifejtett.

A Tanács tagja a jegybank elnöke (Matolcsy György), az Állami Számvevőszék elnöke (Domokos László), elnöke Kovács Árpád – vagyis azzal nem vádolható, hogy kormányellenes összetételű lenne.

A választási költségvetés túlfűtheti a gazdaságot

A tanács a gazdasági újraindítás eszközeinek méltánylása mellett úgy látja, hogy a háztartások fogyasztásának és a magánszféra beruházási aktivitásának dinamikus növekedése esetén az ösztönző intézkedések a gazdaság túlfűtöttségét okozhatják, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve a külgazdasági egyensúlyt – mondta Kovács Árpád.

A KT (illetve külön a jegybank) aggodalmainak külön hangsúlyt ad a minap közzétett első negyedéves GDP-adat. A magyar gazdaság már az első negyedévben a várakozásoknál jobban teljesített, így az év egészére a vártnál gyorsabb visszapattanás várható a járvány miatti korlátozások feloldásával.

A tanács és a jegybank amiatt aggódnak, hogy a kormányzati pénzszórás egy magától is (túl)pörgő gazdaságot próbál még jobban pörgetni. Ami nem feltétlenül jó, például ha az állam plusz keresletet generál az amúgy is kapacitáshiánnyal küszködő építőiparban, azzal nem segít, csak tovább rontja a kapacitáshiányt, ami felhajtja az árakat, vagyis inflációs nyomást gerjeszt.

A jegybank nemcsak szavakban, de várhatóan tettekben is külön útra lép: Virág Barnabás alelnök bejelentette, hogy a megugró infláció miatt alapkamat-emelésre készülnek.

Feltételes kiadások és alacsonyabb hiány kellene

A tanács célszerűnek látná a költségvetésben egyes kiadási előirányzatok felhasználását feltételekhez kötni, és a tervezett összegeket csak akkor elkölteni, ha a gazdaság dinamizálásához azokra ténylegesen szükség van. Ily módon

kedvező gazdasági feltételek esetén a tervbe vett kiadások egy részét meg lehetne takarítani vagy el lehetne halasztani,

nagyobb lépést téve a költségvetési egyensúly helyreállítása irányába, csökkentve az államadósságot, vagy fedezetet teremtve az előre nem látott kiadásokra a hiány növelése nélkül – magyarázta.

A KT elnöke a hiánnyal kapcsolatban azt az észrevételt tette: a tanács támogatta, hogy a 2021. évi 7,5 százalékos tervhez képest 2022-re csökkenjen a GDP-arányában kifejezett hiány, azonban – elismerve a mozgástér szűkösségét – nem tartja elégségesnek – sem eredményszemléletben, sem pénzforgalmi szempontból – annak csupán 5,9 százalékra történő mérséklését.

Az államadóssággal kapcsolatban Kovács Árpád szintén azt rögzítette: a törvényi rendelkezéseknek megfelel, de a lehetőségekhez képest kevésnek tartja a testület az államadósság-mutató 0,6 százalékpontos – a 2021-es 79,9 százalékról 2022-re 79,3 százalékra – csökkenését. Rámutatott: a 2021-ben már megkezdődő és a remények szerint megvalósuló gazdasági helyreállás ugyanis az adósságmutató ennél nagyobb mértékű csökkenését is lehetővé teszi.

Az országgyűlés dönt, nem a kormány

Beszédében Kovács Árpád emlékeztetett rá, hogy a KT kritikáira a kormány (Varga Mihály pénzügyminiszter) a gazdaság újraindításának szükségességével indokolta a 2022-re betervezett magas hiányt.

Erre a KT elnöke úgy reagált, hogy a Költségvetési Tanács „tudomásul veszi, hogy a kormányt a 2022-es költségvetés céljainak és előirányzatainak tervezése során fontos, a jövőt szolgáló társadalompolitikai és gazdaságösztönző szándékok vezérlik, ezzel együtt

a tanács az egyensúly gyorsabb helyreállása, a gazdaság túlfűtöttségének elkerülése érdekében a hiány- és adósságmérték markánsabb csökkentését célzó ajánlásait továbbra is indokoltnak tartja, és az Országgyűlés megfontolásába ajánlja.

Az országgyűlési képviselők természetesen nem kötelesek a költségvetést abban a formában megszavazni, ahogy a Pénzügyminisztérium beterjesztette. Kovács Árpád fenti szavaival lényegében arra kérte a fideszes többségű parlamentet, a kormányzati tervekkel szemben vegye figyelembe a KT ajánlásait.