Tovább csökken Magyarország népessége, a 2011-es népszámlálás óta 134 ezerrel csökkent a lakosságszám. A KSH most adta ki a két népszámlálás közötti félidőben felvett mikrocenzus adatait, ez alapján 2016. október 1-jén 9 millió 804 ezer volt az ország népessége.

A legnagyobb problémát Észak-Magyarországon jelenti a népességfogyás, ott 59 ezerrel kevesebben élnek, mint öt éve. Az egyetlen régió, ahol nem csökkent a népesség, a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország. Megyei bontásban sem jobb a helyzet, a 19 megye közül két gazdagabb, Pest és Győr-Moson-Sopron népessége nőtt, valamint természetesen Budapesté.

KSH

Egyre több időset kell eltartani

Még nagyobb baj, hogy elöregszik az ország. Száz gyerekkorúra 2011-ben még 116 idős jutott, most már 128-nál tart ez a mutató. Az öt évvel korábbinál 26 ezerrel kevesebb gyerek él az országban, a 65 éven felettiek létszáma viszont eközben 144 ezerrel nőtt. A legöregebb megye Zala, ahol 45 év az átlagéletkor, míg a legfiatalabb Szabolcs-Szatmár-Bereg, 40 éves átlaggal.

Száz aktív korúnak most saját magukon kívül még 50 embert kell eltartania: 28 időst és 22 gyereket. A fordulatot 2001 hozta el, addig a gyerekek, azóta az idősek eltartása jelenti a teher többségét. Az is látszik, hogy a férfiak korábban halnak: a 39 évesnél fiatalabbak között még a férfiak vannak többen, 40-en felül viszont már a nők kerülnek többségbe.

Zuhan a gyerekvállalási kedv

A gyerekvállalási kedv továbbra is nagyon alacsony, száz szülőképes korú (azaz 15 év 49 év közötti) nőre 104 gyerek jutott. Ez különösen azzal összehasonlítva látszik hatalmas visszaesésnek, hogy 1990-ben a szám még 136 volt. A falvakban sokkal több gyereket vállalnak az emberek, ott 100 nőre 166 gyerek az átlag, míg például Budapesten csak 110. A megyei listán Szabolcs-Szatmár-Bereg az első, ott 168 az átlagos gyerekszám 100 nőnél, a lista végén pedig Csongrád áll 136-tal. A 25 és 34 év közöttiek 56 százalékának még nem született gyereke, de a 35-44 éveseknél is 20 százalékos ez az arány.

A gyerekvállalás időpontja egyre későbbre tolódik. Az átlagos magyar nő 24 évesen szüli az első gyerekét, de az átlagnál sokkal többet elmond, hogy mekkora a különbség végzettség szerint. Aki az általános iskolánál tovább nem jutott, az átlagosan 22 évesen szül először, az érettségizettek 25 éves korukig várnak, a diplomások pedig 27 évesek, amikor az első gyerekük születik. Ezzel összefügg, hogy a legtöbb gyereke azoknak van, aki még az általános iskolát sem fejezték be, a legkevesebb pedig az érettségizetteknek és a diplomásoknak.

KSH

A házasságkötések száma növekszik, azonban az öt évvel korábbinál így is kisebb azoknak az aránya, akik házasok. Élettársa 1 millió 87 ezer embernek van, ez 177 ezres növekedés öt év alatt, a gyerekek közel negyedének nem házasok a szülei. A házasoknak 3 százaléka nem él együtt már a házastársával.

Nem szívesen költöznek

A magyarok 52 százaléka ugyanabban a városban vagy faluban lakik, mint ahol született, 75 százalék pedig a megyét nem hagyta el. Főleg a kelet-magyarországiak és a falusiak nem költöznek szívesen.

KSH

Ami a mobilitást illeti: a népesség több mint ötöde ugyanazon a címen élt megszületése óta – persze ezt az arányt jócskán megdobja, hogy a 15 éven alatti gyerekek többsége még nem költözött sosem. De a 65 évesnél idősebbek 60 százaléka, és az 50-64 év közöttiek kétötöde még mindig ugyanott él, mint ahol a rendszerváltáskor.

Az adatokból az is kiderül: 149 ezer nem magyar állampolgár él Magyarországon, leginkább Budapesten, Baranyában és Zalában van sok külföldi. Ez 6 ezres növekedés 2011 óta. A legtöbben a románok vannak, igaz, a korábbi 39 ezer helyett csak 22 ezren (valószínűleg még nyugatabbra költöztek tovább), rajtuk kívül a németek és a szlovákok vannak tízezernél többen, 20, illetve 17 ezren. A lakosság közel 4 százaléka, 383 ezer ember az ország határain kívül született. Elsöprő többségük a születési országa alapján valószínűleg határon túli magyar, de például 23 ezren vannak most is, akik Németországban születtek.