Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Mindenkit meglepett, hogy 2,5 százalékos lett az infláció szeptemberben – így kommentálták az elemzők a ma délelőtt kiadott adatot. A piaci elemzők és az MNB is magasabb inflációt várt ennél. Csakhogy a furcsa adat gyakorlatilag egyetlen okkal magyarázható: mivel a korábbinál sokkal több diák kapott ingyen tankönyvet, ezeknek az átlagos ára 58,7 százalékkal csökkent.
A többi árucikk árában nem látszik meglepetés. Az élelmiszerek 3,1, a szolgáltatások 1,8 százalékkal drágultak az egy évvel korábbihoz képest, a ruhák ára 1,1 százalékkal nőtt. A háztartási energia 1,0 százalékkal lett drágább, de ez megtévesztő adat lehet: az áram, a gáz és a távfűtés ára nem változott, a tűzifát használók viszont nagyon rosszul jártak, az közel 9 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek ára gyakorlatilag nem változott, 0,1 százalékkal olcsóbbak most, mint 2016 szeptemberében. Az egyéb cikkek elnevezésű kategória – ide tartoznak a gyógyszerek, a benzin, a lakással kapcsolatos kiadások, a testápolási termékek és a kultúra – átlagosan 2,7 százalékkal lett drágább. Ezen belül a dohány drágult a legjobban, 8,8 százalékkal.
Virovácz Péter, az ING elemzője azt emelte ki: a maginfláció (ezt a gyorsan változó árú termékek nélkül számolják) már 2,9 százalék, 2014 januárja óta nem volt ilyen magas. Összességében még így is minden mutató a jegybank inflációs célja alatt tartózkodik, ráadásul a korábbi jegybanki kommentárok szerint az infláció emelkedése csupán átmeneti hatások következménye, ezért nem várható, hogy nagyot változtatna a jegybank a monetáris politikán – tette hozzá.
