Központosítás, egységesítés, a szakma kizárása a döntésekből, és a pedagógiai autonómia végletes megcsonkítása. Elüldözött és kedves egyetemek. Tíz év alatt minden megváltozott, de eredményességében szinte minden romlott az oktatásban.
A digitális munkarendre való átálláshoz elengedhetetlen az adminisztrációs feladatok csökkentése, a határidős feladatok – köztük a NAT és a szakképzési reform – elhalasztása, és a tanároknak, szülőknek, diákoknak nyújtott segítség – írja a Civil Közoktatási Platform.
Maruzsa Zoltán még mindig azt magyarázza, mennyire jó az új alaptanterv, és mennyi mindent nyernek vele a gyerekek.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint meg kell találni, minek van visszatartó ereje, és hogyan lehet szankcionálni akár a szülőket is, ha a gyerekük erőszakos az iskolában.
Nem is volt meg a szükséges engedélye annak az ingatlannak, ahová a kötelező tanórákon dzsúdóoktatásra vitték a helyi általános iskolásokat, pedig ide terveztek földalatti sportlőteret és a honvédelmi sportközpontot is – derült ki, miután a felháborodott szülők vizsgálatot kezdeményeztek. Az ezek szerint illegálisan működő sportközpontot nagy felhajtással fideszes képviselők adták át, és a tankerületi központ is hihetetlen kreativitással mentegeti utólag a kínos ügy érintettjeit.
Egy középszintű nyelvvizsga és egy emelt szintű szakirányú érettségi mostantól bemeneti követelmény a felsőoktatásba. Ám mindez egy sor kérdést vet fel a pontszámításban, az információk pedig ellentmondásosak. Mindez néhány hónappal a felvételi előtt!
Ha saját gyerekeikről van szó, nem veszik be a családok, hogy a munkaalapú társadalom nevében ne gimnáziumba, hanem szakképzésbe adják őket. Az új tanévben is nagyjából ugyanannyian kezdik a gimnáziumot, mint az elmúlt években, és bár a szakgimnáziumok apró növekedést könyvelhettek most el, onnan az utóbbi tíz évben szinte menekültek a gyerekek. A felsőoktatásban van ugyan némi elmozdulás a „termelő szakok” felé, de ez leginkább az informatikusokra igaz, és még mindig a társadalomtudományok viszik a prímet.
Európa szinte minden országában, így Magyarországon is deklaráltan ingyenes a közoktatás, ám a szülőknek a legtöbb helyen mégis évről évre egy vagyonba kerül. Magyarországon is.
Jövőre már csak engedéllyel lehet elhalasztani a beiratkozást, azt azonban nem tudni, minek alapján. Ahogy az is rejtély, ki dönt a gyerekek iskolai érettségéről.
A digitális technológia és kultúra nem más, mint az informatika továbbfejlesztett, modernizált változata.
Bevezetik a digitális kultúra nevű tantárgyat.
A szavazást egyszer elhalasztották, a jogszabályt egyetlen helyen átírták, most átment. Nehéz helyzetbe kerülhetnek az alternatív iskolák mostantól.
A közoktatásból kimenekített, illetve a közoktatásból kipenderített gyerekek az érintettjei annak a tervezetnek, amivel a kormány megszüntetné a magántanulói jogviszonyt. A törvénytervezetben van valami kiskapu, de az egyelőre nagyon ködös: egy meg nem nevezett hivatal dönt majd értelmezhetetlen kritériumok alapján sok ezer diák jövőjéről.
2010 után minden progresszív oktatási elképzelést, tanulmányt, szakkifejezést igyekezett kiradírozni az Orbán-kormány. Most a versenyképességre hivatkozva kiradírozná a radírozást. A munkaalapú társadalom helyett tudásalapú társadalom lett a jelszó. Vélemény.
A szervezet szerint további feszültséget jelent, hogy a közalkalmazottak illetménytáblája évek óta nem változott.
Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire javítani a helyzeten. Ez lehetne jó hír is, ám mögötte ott van a beletörődés, hogy rendszerszinten már nem is várnak javulást.
A szülők látják a munkahelyükön, hogy milyen munkavállalói készségekre van szükség, az iskolában pedig azt, hogy mindezt az oktatás nem adja meg. Egy fővárosi iskolában a tanárok és szülők megmutatják, hogyan kell ezt csinálni: ez lett a Közbigyó, amelyhez nem kell se pénz, se tanterv, se tankerületi engedély, mégis működik.
A kétharmados parlamenti Fidesz-többséggel a Fidesz-kormányt is megregulázná a házelnök.
„Nem vagyok én szadista, hogy a 15 évesekkel Goethét olvastassak” – fakadt ki Imre Flóra egy minapi konferencián. A szakemberek szerint igencsak át kellene alakítani a kötelezők listáját, hiszen számos mű egyszerűen nem érthető a legtöbb mai gyerekek számára. De lenne megoldás arra, hogy meg is maradjon Jókai meg nem is: a nagyobb tanári autonómia.
Az Orbán-kormány oktatáspolitikájába lassan mindenki – az oktatás szereplői, a szülők, szakszervezetek is – beletörődött, pedig az katasztrofális változásokat hozott – állítja Radó Péter.
