Tíz éve oktat a NER: mélyszántás a semmiért

Balla István

10 perc

2020.04.30. 04:30

2020.04.30. 12:42

Központosítás, egységesítés, a szakma kizárása a döntésekből, és a pedagógiai autonómia végletes megcsonkítása. Elüldözött és kedves egyetemek. Tíz év alatt minden megváltozott, de eredményességében szinte minden romlott az oktatásban.

A magyar közoktatási rendszer 2010-ben nagyon rossz állapotban volt. A 15 évesek tanulói teljesítménye nagyjából a OECD-országok átlaga körül mozgott, a diákok szociális háttere miatti egyenlőtlenségek enyhítésében pedig a magyar iskola sereghajtó volt.

Eltelt tíz év, és kiderült: ahhoz képest is lehet rontani. Az esélyegyenlőség terén továbbra is a legrosszabb mutatókat produkáljunk, de már nemzetközi összehasonlításban is soha nem látott rossz helyezést érnek el a diákjaink. Mélyen az OECD-átlag alatt, az utolsó harmadban van a diákok eredménye a PISA-vizsgálatban. Ez a rendszer ennyit tud” – foglalta össze Radó Péter oktatáskutató a PISA 2018 tanulságait.

Tanuló iskolás

Lesz-e sütnivalója?

AFP / DPA / Frank Hoermann

  • Reformcunami a semmiért

Mintha nem történt volna semmi. Pedig a magyar oktatásban drasztikus változások zajlottak le a második Orbán-kormány hatalomra kerülése óta. A 2010-es Fidesz-kormányban nem kapott önálló minisztériumot a terület, mára – és ez valószínűleg hungarikum – az oktatást annyira szétcincálta kormányzat, hogy alig győzzük számontartani a különböző intézménytípusok gazdáit. Az óvodák az önkormányzatoknál maradtak, az általános iskolák és a gimnáziumok a 2010-ben megalakult, a kultúrát, az oktatást és az egészségügyet is felügyelő csúcsminisztériumhoz, a korábbi nevén Nemzeti Erőforrás Minisztériumként emlegetett, 2014 óta pedig Emberi Erőforrás Minisztérium nevű tárcához tartozik azóta is.

A szakközépiskolák és szakgimnáziumok kezdetben a gazdasági tárcához (NGM), de két éve már az újonnan létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerültek. Az egyetemekre, főiskolákra végül szintén a korábbi felsőoktatási államtitkár, Palkovics László vezette tárca tette rá a kezét. Emellett fenntartói szinten a közoktatásban egyre erősödik az egyházi iskolák aránya, a felsőoktatásban pedig több egyetem került alapítványi fenntartásba.

De ez a szinte átláthatatlan modell még a legkisebb probléma. A második Orbán-kormányban az oktatási területet államtitkári szinten a KDNP-s Hoffmann Rózsa kapta meg, aki váratlanul hatalmas aktivitást mutatott a terület átszervezésében, és a 2011-es év végére összegründolt mind a közoktatás, mind a felsőoktatás, mind a szakképzés területére egy-egy új törvényt. Ezek előkészítése szinte titokban történt, számottevő szakmai egyeztetés nem volt, a kritikákat nem hallgatták meg vagy elhallgatták. A párton belüli ellenállást (például Pokorni Zoltántól) Orbán Viktor hatalmi eszközökkel letörte. (A Hoffmann-törvényről korábban itt írtunk bővebben.)

Hoffmann Rózsa

Elefánt a porcelánboltban

Stiller Ákos

  • Mindent a központba

A köznevelést brutálisan államosították. Ennek az volt a hivatalos indoka, hogy korábban a szegényebb települések nem voltak képesek az iskoláikat megfelelő színvonalon fenntartani (ebben volt is valami, de ezt irányított forrásokkal is lehetett volna orvosolni), majd a nagy állami vízfej (a Klebelsberg Kunóról elnevezett fenntartó, a Klik) ezt megoldja. Az alultervezett büdzséjű iskolafenntartó „hatalomátvétele” után ebből az lett, hogy

a rosszabb helyzetű iskolák ugyanolyan rossz helyzetben vannak, a korábban jobb helyzetben lévők színvonala azonban leromlott.

Volt egy ehhez kapcsolódó mellékág a nagy átalakításban: az egyházi iskolák térnyerése. Mivel a törvényt úgy fogalmazták meg, hogy az egyházi fenntartókra abból sok korlátozás (például az egyentankönyvek kötelezősége) nem vonatkozik, és az egyházi iskolák finanszírozása is jóval kedvezőbb, mint az állami iskoláké (egyes elemzések szerint egy egyházi iskolákba járó diákra négyszer többet költ a kormány, mint az állami iskolás társára), egyre több helyen volt az önkormányzatok érdeke, hogy még gyorsan az államosítás előtt átadják az intézményeket valamely felekezetnek.