Több ezer magyar diák ül most tanácstalanul, a fejét vakargatva az asztalánál, a jövőjén töprengve. Vagy, ami még rosszabb, még azt sem tudja, hogy bizonytalanságban van.

Nem lehet tudni ugyanis pontosan, hogy a most indult tanév végén érettségizők milyen pontszámítás szerint juthatnak be az egyetemekre. Látszólag minden rendben van, hiszen van erről egy 2012-es jogszabály, amely 2020 január-februárban lép érvénybe. E jogszabály bizonytalanságait pontosították is a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) kérdéseire idén júniusban az Emmi illetékesei.

A probléma az, hogy a jogszabály szövege ellentmond önmagának, egy értelmezés viszont nem írhat felül jogszabályt. Ráadásul a felvi.hu pontszámító kalkulátora jelenleg nem úgy számolja a pontokat, ahogy az az Emmi értelmezésében szerepel, márpedig diákok sokaságának ez a kalkulátor a mérvadó.

Addig egyértelmű (bár annak igazságosságával és jogszerűségével kapcsolatban vannak kérdőjelek), hogy a kormányrendelet szerint 2020-tól minden érettségiző köteles – a választott egyetem által elvárt tantárgyból – egy emelt szintű érettségit és egy középfokú nyelvvizsgát letenni. Ezekért innentől értelemszerűen nem járnak az eddig szokásos pluszpontok. Az is világos, hogy aki ezen felül tesz egy második emelt szintű érettségit, ha az megfelelő szinten sikerül, és a választott karon elvárt tárgy, akkor a plusz 50 pont azért már jár.

Asszonyi Eszter

A problémák ezután kezdődnek. Vajon ha valaki három emelt szintű érettségit tesz, akkor kettő sikeres érettségiért jár az 50 pont (vagyis 100), vagy csak a másodikért, és a harmadikért pedig már nem? (Függetlenül attól, hogy az szintén a választott karon elfogadott tárgy.)

A felvi.hu kalkulátora szerint kettő után jár.

A jogszabály egy része is ezt támasztja alá, ugyanis így szól a 19.§ 2. bekezdése: „Ha a jelentkező az (1) bekezdés vagy a 17. § (8) bekezdése alapján jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 érettségi többletpontra jogosult". Vagyis többes számot használ („tárgyanként”). Ezt megerősíteni látszik a 15.§ 3.c pontja, mely szerint „a felvételi eljárásban a jelentkező összesen az emelt szinten teljesített érettségi vizsgákért, vagy a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgákért legfeljebb 100 érettségi többletpontot ... szerezhet”. A 100-hoz két emelt tárgy kell.

Ezzel szemben a jogszabály idézett 19. §-ának előző bekezdése ezt írja: a jelentkező „az emelt szinten teljesített legalább 45 százalékos eredményű második érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult”. A jogszabály nem zárja ki ezzel egyértelműen a harmadik vizsgáért járó pluszpontot, és azt sem írja fehéren-feketén, hogy csak egyért jár, pusztán azt, hogy a másodikért jár (az elsőért pedig nem).

Az NPK közleménye ezt egyértelműen úgy értelmezi, hogy a harmadikért már nem jár. Ami logikus is lenne, ha – mint látható – ugyanezen paragrafus következő bekezdésében nem többes szám szerepelne, és egy másik nem 100 pontról írna.

Gyengíti a NPK értelmezését az is, hogy ha csak egy emelt érettségiért jár többletpont, akkor az eddig 500 pontos felvételi rendszer 490 pontossá válik, hiszen normál (emelt és nyelvvizsga) pluszpontokkal többet elérni nem is lehet, amivel a felvételi szórás mértéke csökken.

A jogszabály egyértelművé teszi, hogy az emelt érettségi és a nyelvvizsga követelménye egyetlen emelt nyelvi érettségivel egyszerre is teljesíthető, hiszen a nyelvi emelt érettségi megfelel a B2-es nyelvvizsgának. Az viszont már nem hámozható ki a jogszabályból, csak az NPK közleménye állítja, hogy „ha egy diáknak van pl. német nyelvből kettő középfokú nyelvvizsgája (1 db origós középfokú nyelvvizsga és 1 db Goethe-s középfokú nyelvvizsga), akkor az egyiket felhasználja a felvétel feltételeként, és a másik ugyanazon nyelvből ugyanolyan szintű nyelvvizsgáért kap 28 pontot”. Ez, mondjuk úgy, elég fura.

Túry Gergely

Mindez azt jelentené, hogy a kétféle ismeretből letett két emelt érettségiért (pl. biológia és kémia) csak egyszer jár pont, és csak egy feltételt teljesít a kettőből (a nyelvvizsga ugyebár hiányzik még), de más esetben egyféle ismeretből (pl. egy idegen nyelv középfokú ismerete, amiről a jelentkező kétféle helyen letett, két B2 nyelvvizsgával duplán bizonyít) szerezhető pluszpont.

És még csak nem is ez az aránytalanság a fő baj (hiszen a kedvezőbb és kedvezőtlenebb felétellel nekiindulók feltehetően nem egymás versenytársai lesznek), hanem az, hogy mindez az ismeret egy értelmezésből és nem jogszabályból ered, amivel szemben más értelmezések is léteznek.

11. évfolyamosok a napokban választanak vagy választottak fakultációt, ami kihat a 2021-ben hasonló szempontok alapján vállalható érettségi tárgyra és szintre. A 12.-esek pedig, akik már 2020-ban az új szabály szerint érettségiznek, végképp a 24. órában vannak, ha nem azon is túl, hogy döntsenek – de még mindig nem nagyon tudnak. Ez akkor is baj, ha nyilván a végzősöknek csak egy kisebb részét érinti a három emelt szintű érettségi lehetősége.

Vagyis magát a rendeletet sürgősen pontosítani kellene, és a végső változatot mielőbb eljuttatni a tanácstalan diákokhoz és tanárokhoz, nehogy tavasszal érje őket meglepetés.

A szerző középiskolai tanár.