Nem új tantárgyként vezetik be a digitális technológia és kultúra tantárgyat a közoktatásba, hiszen az informatika néven eddig is létezett. A névváltozás csupán azt jelzi, hogy jelenlegi oktatás kompetencialapú lesz, és a tantárgy arra igyekszik majd felkészíteni a tanulókat, hogyan alkalmazkodjanak az információs társadalom változásaihoz.

A Magyar Nemzet szerdai számában Major Gábor, az alkotópedagógiai tananyagok fejlesztésével foglalkozó Makerspace.hu ügyvezető igazgatója beszélt az angolszász mintára bevezetendő új tárgyról. Ha azonban megnézzük az új Nemzeti Alaptanterv tavaly augusztusában elkészült tervezetét, a digitális technológia és kultúra már abban is szerepel. A szöveg szerint olyan, „a mindennapi életben szükséges kompetenciák megszerzését hivatott majd biztosítani, amelyek az információs társadalom változásaihoz történő folyamatos és alkotó alkalmazkodást segítik”.

A diákok tehát a modernizált informatika órán arról is tanulhatnak, hogyan használják az online bankokat, hogyan szűrjék ki a csalókat, vagy akár azt is, hogyan használják okosan a közösségi oldalakat és az interneten talált információkat. Ezeket ráadásul más tantárgyak tanulásába is beilleszthetik, hiszen digitális eszközöket ma már az élet minden területén használnak.

A Nemzeti Alaptantervet a körülötte lévő viták miatt eddig még nem fogadták el, de nehéz lenne elképzelni, hogy a digitális kultúra kikerüljön belőle. Az, hogy ennek oktatásához milyen eszközöket használnak majd az iskolákban, már az adott intézmények, vagy a Klebelsberg Központ döntésén múlik. A piacon mindenesetre több száz hasonló cég létezik.

A Makerspace.hu tananyag-csomagjait eddig is több helyen használták már, hogy Major Gábor hangsúlyozta, főleg magán-és egyházi fenntartású intézményekben. Az pedig, hogy a szakképzési reform keretében digitális közösségi alkotóműhelyekben is használhatják, egy oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti uniós pályázatnak köszönhető, de szintén nem köthető a közneveléshez.