A HVG úgy tudja, hogy bérleti szerződést kötöttek az MNB-alapítványnak egy olyan kecskeméti épületére, amely korábban a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány helyi főhadiszállása volt. Az egykori szállodaépületet annak idején nemcsak székháznak használták volna, hanem a kecskeméti egyetem számára kollégiumi férőhelyeket is kialakítottak volna.
Távoznia kellett a volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám üzleti körének a napenergiával foglalkozó tőzsdei cég, a Nap Nyrt. igazgatóságából.
Egy olyan ingatlan került vissza Száraz Istvánhoz, amelyet korábban 1,2 milliárd forintért adott el.
Távozása előtt egy új, rejtélyes alapítvány indításán tüsténkedett Matolcsy György, miközben a temérdek közpénzből ugyancsak általa létrehozott Pallas Athéné Alapítvány a túlélésért küzd.
Hibának érezné az új jegybankelnök az elődje által létrehozott alapítvány felszámolását, hiába futnak most a hatóságok az ottani pénz után.
Egy másik előterjesztés alapján Kincses Áront, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét is meghallgatták volna a szegénységgel kapcsolatos adatok miatt, de ezt is leszavazták.
Egy nem csak kölcsönről szóló kölcsönszerződés kellett ahhoz, hogy megpróbálják átmenteni a jegybanki alapkezelő vagyonát, és még így sem sikerült.
Vad hasonlattal mentegette Windisch László ÁSZ-elnök a Pallas Athéné alapítványokat, amelyek működésében pont ők találtak anomáliákat. Szerinte nem igaz az alapítványokkal kapcsolatban emlegetett 500 milliárd forintos vagyonvesztés, ahogy az is téves keretezés, hogy Orbán Viktor bármire is utasította volna az ÁSZ-t.
A profiltisztítás érdekében egyeztetne a kormánnyal, a jövőben a jegybank csak az alapvető feladataira koncentrálna. A napokban elindulhat a tárgyalás az MNB és a kormány között.
A volt jegybankelnök szerint a kormány nem vállalja a politikai felelősséget az MNB-botrányban eltűnt százmilliárdokért, helyette az Európai Központi Bankra mutogat, amelynek azonban nincs is jogköre befolyásolni a jegybankokat érintő törvénymódosításokat.
Szerinte minden jövedelme legális, az MNB-t pedig senki nem lopta meg, mert az alapítvány mérlegén vannak (papíron) az eszközök. Azt pedig mélységesen elítéli, hogy a sajtó nőként vizionálja a személyét.
Tovább gyűrűzik az MNB-botrány; Varga Mihályék szerint már a legjobb esetben sem lehet elérni a kormány idei inflációs és GDP-célját, úgyhogy marad kampányígéretnek az ATM-telepítés; az amerikaiak újabb vámokat ígértek, és a háborús terveikkel ellentétben ezt nem a Signalon jelentették be. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A Tisza Párt elnöke szerint már zajlik a lopott vagyon újraelosztása.
A számvevőszéki jelentésből csak az derül ki, hogy 170 millió euró hitelt vett fel az MNB alapítványi vagyonát kezelő cég, azt kihagyták belőle, hogy kitől.
Közel tizenegy év telt el azóta, hogy a HVG először megírta, százmilliárdok mennek az alapítványokhoz, a Fidesz és az MNB pedig néha egész kreatív, gyakran pedig kínos módon bizonygatta, hogy nincs baj.
Eddig csak azt lehetett tudni, hogy nyomozás indult, azt nem, hogy milyen gyanúval.
Svájci-luxemburgi-magyar cégháló mögött veszti el közpénz jellegét a jegybanki alapítványi vagyon.
Kilenc évvel a per megindítása után kimondta a bíróság, jogellenesen próbálták eltitkolni, kik kaptak pénzt az MNB alapítványaitól.
A tervezet a jegybank szerint nem csak az uniós jogot sérti, de aláássa a magyar gazdaságot is.
