Gyilkolásra használt kenyérszeletelő késhez hasonlította az MNB-alapítványokat az ÁSZ elnöke

Sok és jelentős anomáliát tártak fel, de tévedés azt állítani, hogy a Matolcsy György korábbi jegybankelnök gründolta MNB-alapítványok a kezdetektől fogva jogellenesen működtek – mondta Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, akit a 24.hu podcastjában, a Dellában faggattak hivatala nagy figyelmet kapott vizsgálódásaival kapcsolatban. 

Az elnök szerint az alapítványok eredendően jó célra jöttek létre, csak rosszul használták őket, amit egy vad hasonlattal igyekezett megvilágítani: azt mondta, az egész olyan, mint egy kenyérszeletelő kés, amelyet valaki gyilkolásra használ.

Nem biztos, hogy a kenyérszeletelő késnek a gyártója vagy maga a kés volt a hibás. Az volt a hibás, aki ezt rossz célra használta.

Szerinte 2020 után tárták fel az anomáliákat, előtte, a 2018-as ÁSZ-vizsgálat rendben találta a működését, ő pedig 2022 óta vezeti a szervezetet.

Az elnök azzal reagált arra a pletykára, hogy esetleg Orbán Viktor utasította a vizsgálatra, hogy a sajtó és az ellenzék téves keretezése, hogy a miniszterelnöknek ilyen befolyása lenne az állami hivatalok működésére, „az Állami Számvevőszék független alkotmányos szervezet”.

Windisch László igyekezett leválasztani Matolcsy György korábbi jegybankelnökről az alapítványokat. Azt mondta, működésük elválik az alapítótól, de elismerte, hogy a felelősöket – akik esetében megállhat a hűtlen kezelés gyanúja – az alapítványok vezetői között kell keresni. Remélte, hogy a végső haszonhúzók sem ússzák meg, jelezte ugyanakkor, hogy az ÁSZ csak a gyanút közli, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, de a vizsgálat, amely már zajlik, a nyomozó hatóság dolga.

A sajtóban az egyik végső haszonhúzóként számontartott Matolcsy Ádámról is beszélt, aki szerinte nem került be az ő látókörükbe, és értetlenül szemlélte, hogy szakértőként nyilatkozott az ügyben.

Az MNB-alapítványok működésével kapcsolatban felmerült 500 milliárd forintos kár szerinte nem igaz, az alapítványok nem adtak erről pontos információkat a jegybanknak, a jelentésekben nem szerepeltek konkrét összegek. Ez az összeg a teljes vagyon, amit az alapítványok kezeltek, viszont a nagy része megvan, de azt elismerte, hogy az értékéből vesztett, mint mondta:

Nagyságrendileg 150 milliárd forint, amennyivel most kevesebbet ér az alapítványi vagyon.

Szóba került az MNB székházügye. Szerinte bűncselekmény gyanúja nem merült fel, ezért nem tettek feljelentést.

Elárulta, hogy az alapítványok ellenőrzése során feltárt kockázatok alapján friss vizsgálatokat is indítottak, amelyekben két egyetem is érintett.