Orbán Viktor örülhet: a jegybank közbelépett, egyre több az ATM
A jegybank egy éve írt elő kötelezettségeket a bankok számára, mert túl kevés volt az ATM.
A jegybank egy éve írt elő kötelezettségeket a bankok számára, mert túl kevés volt az ATM.
Tavaly év közepén meg kellett volna szüntetni, a Pallas Athéné alapítványt, amelybe százmilliárdos nagyságrendbe szervezett ki adóforintokat tíz éve a jegybank-elnök. Az alapítvány tavaly év eleje óta hallgat, működése alatti növekménye pedig meglehetősen szerényke.
Hiába alacsony a munkanélküliség, annyira gyenge a termelékenység, és olyan képzetlen sok dolgozó, hogy így lehagy minket Közép-Európa nagy része – figyelmeztetett az MNB.
Megvásárolták az ügyfelek járműveit, majd “foglalási díj” ellenében visszavásárlási jogot biztosítottak, több száz millió forintnyi jogosulatlan kölcsönt nyújtva a módszerrel.
Az extraprofitadó mellett is soha nem látott nyereséget ért el a hazai bankszektor, ez azonban nem a banki alaptevékenységeknek köszönhető elsősorban.
A Pénzügyminisztérium még egyeztet a jegybankkal annak aggályairól, mielőtt benyújtják a jegybanktörvény módosítását az Országgyűlésnek.
Az MNB a bizalmi vagyonkezelő ügyfelek banki átvilágítását és az ehhez kötődő monitoringtevékenységet áttekintő vizsgálata nyomán 10 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra, míg az Erste Bankot figyelmeztette.
A tervezet a jegybank szerint nem csak az uniós jogot sérti, de aláássa a magyar gazdaságot is.
Hibákat ejtett az értékvesztés, az ügyfélcsoportképzés, az IT-biztonság és más területeken az MFB Bank, ezért 28,5 millió forint bírságot szabott ki rá a pénzügyi felügyelet.
Arról gyűjtöttek össze számokat a jegybanknál, hogy az infláció miatt vannak bajban a cégek, nem a magas kamatok miatt.
Káros az MNB szerint személyes konfliktusként bemutatni a magyar gazdaság és az jegybank függetlensége körüli vitákat. Pedig pont a jegybankelnök volt az, aki a közelmúltban személyes síkra vitte a kérdést, amikor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter MNB-beli alkalmatlanságáról beszélt.
Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát.
Az immár nemzetgazdasági miniszter hosszú utat járt be, a buktatókról keveset beszél. A kezdeteket mindenesetre ismerjük: két vizionárius egyszer kezet fogott a Magyar Nemzeti Bank képzeletbeli tornyában, de ez az előremutató viszony megtört, és akár gazdasági károkhoz is vezethet, hogy a két fél nem működik együtt.
3 százalékponttal alacsonyabb lehetne az alapkamat, és még mindig eléggé magas lenne – véli Kisgergely Kornél. A túl magas kamatot a forintárfolyam sem indokolja, azt ugyanis a jegybank fölöslegesen túlaggódja.
Csúnyán nekiment Matolcsy György az egykori helyettesének.
Egy, az Európai Központi Bank által legalábbis finomításra szoruló módosítással a jegybank fideszes felügyelőbizottsága a mostaninál nagyobb beleszólást kapna a jegybank működésébe. És ellenőrzési jogkört a Pallas Athéné alapítvány és cégcsoportja fölött. A központi bank megdorgálta a Pénzügyminisztériumot: a jegybanknál vezetett devizaszámláról még az előtt illett volna velük konzultálni, hogy törvénybe írják.
Emiatt pedig mindkét pénzintézet kapott 10 millió forint bírságot.
A pénzügyminiszter azt mondta, korai lenne arról beszélni, beülhet-e az MNB-be, amikor jövőre lejár Matolcsy György mandátuma.
Nagy Márton minisztériuma eltekintett a vállalati hitelezés átalakításától, cserébe a bankok egy időre „önként” leárazzák a vállalati forinthiteleket. A jegybankot felállították az asztaltól.
„Zavaró pénzpiaci zajokkal” indokolta az MNB alelnöke, hogy nem gyorsítottak a kamatcsökkentés ütemén. Ezeket a zajokat főleg a kormányzati gépezet okozta.