Csúnyán visszaesett a magyar gazdaság 2023-ban – a nyers adat szerint 0,9, kiigazítva 0,7 százalékkal –, és meg is indult a vita, hogy mi lehetett ennek az oka. A Magyar Nemzeti Bank most egy elemzést adott ki, amelyben azt vezették le, hogy a vállalatvezetők szerint nem a magas kamatok, hanem elsősorban az infláció a felelős.

Nyilván ezt érdemes kontextusba tenni: a kormány és az MNB között látványos az ellentét, és ez nemcsak Matolcsy György, illetve Nagy Márton személyes kapcsolatáról szól, hanem arról is, hogy hogyan kellene a válságot kezelni. Az MNB a magas kamataival sokat tett azért, hogy megfogja a forintárfolyamot, és csökkentse az inflációt, ennek viszont az volt az ára, hogy lefagyott a céges hitelezés. A kormány szeretné pörgetni a növekedést, ez viszont inflációgerjesztő lenne – ebben a helyzetben adta ki a jegybank az anyagát arról, hogy a cégvezetők szerint nem is a hitelezés nehézségei miatt állt le a gazdaság.

A vállalati felmérések szerint a csökkenő vásárlóerőben, a munkaerőhiányban, valamint a költségek növekedésében látják a cégvezetők a bajok okát – írja az elemzés. Több kutatást is idéz, amelyben a vállalatok vezetőit kérdezték, ezek közül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérésében említették a tőkehiányt, a hatodik legsúlyosabb problémaként, illetve az Európai Bizottság felmérésében sorolták az üzletmenet harmadik legnagyobb akadályának.

Az MNB szerint a vállalatoknál elég sok pénz van ahhoz, hogy a megtakarításaikból tudjanak beruházásokba belevágni, még egy olyan statisztikát is találtak – a likvid eszközök és a banki hitelek aránya –, amelyben az EU harmadik legjobbja vagyunk Írország és Málta után. Hogy miért nincs mégsem sok beruházás, azt azzal magyarázza a jegybank, hogy 2019 első negyedéve óta ezeknek az ára 70 százalékkal nőtt. Ebből pedig le is vonja az elemzés a következtetést: nem a kamatokkal van a baj, épp arra lenne szükség, amit az MNB egyébként is csinál az infláció letörésére.