Saját magával van elfoglalva a jegybank és a költségvetés, holott valamit tenniük kellene, hogy újraindítsák a gazdaságot – nyilatkozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki nagyszabású ötletekkel is előállt. Nem ez azonban a magyar gazdaságpolitika egyetlen megoldandó kérdése.
Több tényező együtt magyarázza, miért nem fogyaszt a magyar – például, hogy a nyugdíjak, családtámogatások, vállalkozói jövedelmek közel sem nőttek úgy, mint a bérek. Az egyenlet pontos megoldását a jegybank szeptemberben közli. Az infláció hosszú árnyékot vet, még mindig ezt látja a legnagyobb problémának mind a lakosság, mind a vállalkozások. Idén még egy vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentés lehet.
Az emelésnek közvetett és közvetlen hatása is van a Magyar Nemzeti Bank szerint, de utóbbit csak 2025 elejétől érezhetjük majd.
A Magyar Nemzeti Bank pedig jelezte, hogy készek együttműködni a hivatallal.
A magyar gazdaság tavaly sem pörgött fel, és idén sem, sőt a második negyedévben lassult. Éves átlagban nemhogy 4, de 2 százalékos növekedés se nagyon lesz. Amit Nagy Márton a gazdaságpolitikájából meg tudott valósítani, az kudarc, amit nem tudott, arra pénz híján nem is lesz lehetősége. 2026-ban választások lesznek, addigra eredményeket kellene felmutatni – kérdés, a miniszterelnök kitart-e Nagy mellett, vagy megragadja az alkalmat, és tavasszal visszapaterolja a jegybankba, Matolcsy György megüresedő székébe.
Matolcsy György az egyetem rektorhelyettesével és a kínai nagykövettel tárgyalt tárgyalt az esemény előtt.
Elsősorban az ország kockázati megítélésének javulása tette lehetővé az alapkamat újabb csökkentését, de pozitívum, hogy a kormány elkezdte a költségvetési kiigazítást, amelynek mértéke idén a GDP 0,6 százalékára, jövőre 0,7 százalékára rúg. Az inflációs pálya változatlan, 4 százalék körüli inflációs adatok várhatók a következő hónapokban. A jegybank valószínűleg még egy vagy két 25 bázispontos kamatvágást hajt végre idén valamikor, év végére 6,25 százalékos vagy 6,5 százalékos alapkamat valószínű.
Az MNB szerint a bankoknak alkalmazkodniuk kellene a Revoluthoz hasonló fintechalkalmazások gyakorlatához, és ingyenessé kellene tenniük a lakossági tranzakciók többségét.
Egy Trump-elnökség inkább negatívan hathat Európára, de azt egyelőre nem lehet megmondani, a forintot gyengítené-e. A belátható jövőben fontosabb tengerentúli fejlemény, hogy milyen kamatcsökkentési pályán indul el az amerikai jegybank. És hogy az MNB a Fedhez igazodva és a vártnál kedvezőbb inflációs adatok nyomán mennyit kész még vágni a hazai alapkamatból.
A mai feltételek mellett akár 6–10 millió forinttal is kevesebbet fizet vissza 20 év alatt egy átlagos lakáshiteles annál, mint ha egy éve adósodott volna el. Csúcsra jár a személyi hitelezés.
Az új lakások építésére nyújtott hitelek mértéke még mindig töredéke a 2022-es havi értékeknek.
“Az ügyfelet vajmi kevéssé érdekli, ki követte el a bakit, azt látja csak, hogy jogosulatlan tranzakciók folynak a bankszámláján, amelyek miatt esetenként mínuszba fordult az egyenlege. Ráadásul a hónap végén! És ki a hibás ezért? Természetesen a bank!” – fakadt ki egy szakértő a HVG-nek annak kapcsán, hogy a múlt hét szerdán és pénteken magyar ügyfelektől közel 800 ezer tranzakcióban kétmilliárd forintot emelt le az Apple jogosulatlanul.
Több, mint 2 milliárd forintot kapkodott le az Apple áruháza.
A Magyar Nemzeti Banknak a saját tőkéjét is ezermilliárd forintot meghaladó mínuszba vitte a vesztesége 2023 végére, amelyet azonban nem kell a költségvetésnek kipótolnia – egyelőre. Áttetkintjük, hogy mi vezetett a hatalmas hiány kialakulásához, és miért nem fizet a kormány.
Gulyás Gergelynél lobbizhattak osztrákok azért, hogy a plázastop ellenére terjeszkedhessenek a cégeik; megelőzte a filippínó és vietnami vendégmunkások száma a Szlovákiából és Romániából érkezőkét; valószínűleg a végére ért a kamatcsökkentés. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Visszavett a csökkentési tempóból a monetáris tanács, és csupán 25 bázisponttal vitte lejjebb az alapkamatot. Nem nagyon tehetett mást, hiszen a forint gyengül az euróval szemben, az infláció pedig gyorsul.
Kicsit alacsonyabb lehet az infláció, mint amit eddig vártunk, de ezt a külföldi folyamatoknak tudhatjuk be – állapította meg az MNB Inflációs jelentése. Az is kiderült, hogy egyre többen tudnak félretenni pénzt, viszont az állampapírok után kapott kamatok jókora részét nem befektetik, hanem rögtön elköltik.
A korábbiaknál kisebb, 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésről döntöttek a jegybankban. Ez az ígéretnek megfelelt, innen kérdés, hogyan reagálnak arra, hogy az infláció nem lesz kisebb.
Az MNB alapítványi vagyonát úgy kezelik, mintha valóban elvesztette volna közpénz jellegét. Nem tudni, pontosan mennyit gyarapodott, de a pénzszivattyú-hálózat feltérképezhető.
Átmeneti veszteségről van csak szó, a válságkezeléshez kellett az, hogy az MNB hatalmas hiányt szenvedjen el – magyarázta a jegybank.
